Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 5-7. szám
piacija a házal és az ekkép nyert pénzt egy budapesti bálikba helyezi, ahol az vagyonváltság alá kerül. 4. A Csehszlovák Köztársaság állampolgárai Magyarországon a vagyonváltság tekinlelében semmi esetre sem részesülhetnek kedvzőtlcnebb elbánásban, mint általában a szövetséges és társult hatalmak állampolgárai. 5. Magyar részről megállapítást nyert, hogy az 1920. évben a csehszlovák állampolgárok hátrányára foganatosított záriat a magyar pénzügyminisztériumnak 1922. .évi április hó 1-én 9.506. szám alatt kelt rendeletéi feloldatott. G. A csehszlovák vagyonadónak a jelzálogos követelések után való megállapításánál az ezen követelések alapján kibocsátolt záloglevelek levonási tételként kezelendők, 7. ,\7l a kérdési, hogy a pénzügyi hatóságok a jelen egyezmény végrehajtása céljából mily mértékben léphenek közvetlenül érintkezésbe egymással, a két pénzügyminiszter egyetértőlég fogja szabályozni. II. A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között a biztosító magánvállalatokkal szemben követendő kölcsönös eljárás és a magyar és osztrák koronában kötött régi életbiztosítási szerződéseknek a trianoni szerzőilés 19S. cikke értelmében való pénzügyi szabályozása tárgyában kötött egyezmény. I. Mindkét szerződő állam ugyanoly bánásmódban fogja részesíteni a másik állam területén székhellyel bíró biztosító magánvállalatokat, mint bármely más harmadik állam hasonló vállalatait. Az azonos bánásmód vonatkozik a biztosító magánvállalatok, illetőleg azok fiókjai (képviseletei, fqügynökségei, ügynökségei slb ) üzletei működésének engedélyezésére, továbbá azok üzleti működésére, valamint azokra az adé)kra, illetékekre, dijakra és egy.éh közterhekre, amelyeknek ezek a vállalatok alá vannak vetve. A lenti rendelkezések nem érintik a trianoni szerződés 255. cikkében foglalt halározmányokat. II. Azok a biztosító magánvállalatok, amelyeknek székhelye a két állam egyikének területén van és amelyek 1919. február 26-ika előtt a másik állam területén üzleti tevékenységet fejtetlek ki, a másik államban ebből az üzleti működésből származó állományukat (portefeuille) szabad választásuk szerint valamely olt engedélyezett belföldi biztosító magánvállalatra ruházhatják át. Az illetékes felügyelő halóságok az ezekre az átruházásokra vonatkozó magán megegyezéseket jóvá fogják hagyni, amennyiben azok az engedményes vállalat államában érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelnek. III. Azok a biztosító magánvállalatok, amelyeknek székhelye Magyarországon van és amelyek 1919. február 26-ika előtt a Csehszlovák Köztársaság területén életbiztosításokat kötöttek, központi intézetük vagy bármely államban levő bókjaik utján a fent emiitett időpont előtt kötött és a Csehszlovák Köztársaságra eső élet- és járadékbiztosilási szerződéseiket (beleértve a balesetjáradékbiztositásokat is) — a következőkben csehszlovák állománynak nevezve — egyéb életbiztosítási állományuktól külön fogják választani. Az 1919 február 26-ika elölt esedékessé vált életbiztosítások (járadékrészletekJ a jelen egyezmény értelmében nem sorolandók a csehszlovák állományba. Az érdekelt magvar biztosító magánvállalatok az állomány szétválasztásánál és az emiitett életbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeik rendezésénél a jelen egyezmény IV—X. cikkeiben foglalt rendelkezések szerint fognak eljárni. Ha az illető vállalat csehszlovák állományát a jelen egyezmény II. cikke értelmében valamely csehszlovák biztosító társaságra ruházza át, az erre vonatkozó magánmegegyez.éseknek szintén meg kell felelniük ezeknek a r< ndelkezéseknek. IV 1. A csehszlovák állományba a biztosított állampolgárságára való tekintet nélkül azok a szerződések sorolandók, amelyeknél a biztosított állandó lakhelye 'ha jogi személyről van szó, székhelye) ugy 1919 február 26-án, mint 1922 december 31-én a Csehszlovák Köztársaság területén volt. Nem sorolandók a csehszlovák állományba azokra a biztosítottakra vonatkozó szerződések, akik 1922 december 31-én nem lévén csehszlovák állampolgárok, a jelen egyezmény életbelépésétől számított 4 hónapon belül ezen besorolás ellen felszólalnak. 16