Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 5-7. szám
DR. NEUMANN KÁROLY érteni ? Alighanem azl értették, hogy a vasút a tarifaelőirás alapján köteles megpróbálni a szállítási útirány meghatározását. Erre vall az a toldás, hogy aj vasul azok közül az útirányok közül, amelyeken az illető díjszabás a (eladás napján érvényes, azl az útirányt választja, amelyet a feladó érdekéhen legmegfelelőbbnek tart. Ha a, feladó közbenső állomásig vállalta a bérmentesítést, a vasul ezt a közbenső állomást érintő útirányok közül azt választja, amelyet a feladóra nézve legkedvezőbbnek tarl. A fuvart az igy választolt uton kell számítani mind a két esetben. Ebből is látszik, hogy a 2. eset szabálya az alkalmazandó útirány meghatározására szolgál. Magára a díjszámításra két szabály vontakozik. Az egyik az, hogy utirányelőirás és közbenső állomásig való bérmentesítés esetén, ha a két végállomás közt vagy a közbenső állomásig nemzetközi tarifa létezik, ezt kell alkalmazni, ha a feladáskor nem volt alkalmazása: akkor nem teljesíthető feltélelekhez kölve. A másik az, hogy, ha a feladó adatai nem elegendők az útirány vagyg díjszabás teljes meghatározására vagy ellentmondók a vasút a neki a fél szempontjából legkedvezőbbnek látszó útirányt választja, de a vámkezelési stb. állomásokat l el tétlenül érintenie kell és a feladó egyéb előirásaihoz is lehetőleg alkalmazkodjék. De ha van olyan közvetlen nemzetközi tarifa az emiitett állomásokon ál, melynek alkalmazása nincs más feltételektől függővé téve, ezt kell alkalmazni. A szállítási határidőt mindig a vasultói választott ut szerint kell számítani. A szállítási akadály eseteitől eltekintve, a vasul csak akkor térhet el az előirt úttól, ha nem lesz kedvezőtlenebb a határidő és h'a a vám- stb. állómásokat érinti. Az eltérésről a feladót értesíteni kell. Az útirány vagy díjszabás választásából folyólag a vasút csak dohis vagy culpa lata esetén felel. Látjuk, hogy az egész szabályozás igen bonyolult és kevéssé gyakorlatias, összefoglalva lényege, — amennyire azl a homályos szövegezésből megismerhetjük, — hogy az útirányt kifejezetten vagy a vám- és egyéb kezelési állomások, vagy az alkalmazandó tarifák, vagy közbenső állomásig való bérmentesítés előírásával jelölheti meg a feladó. E megjelölésen belül a vasút azt az utal tartozik választani, amely nczele szerint a feladó érdekeinek legjobban megfelel. Lehetőleg a közvetlen nemzetközi díjszabást kell alkalmazni, ha ilyen nincs, vagy bármi okból a feladáskor nem alkalmazható, a fél érdekeit a vasútnak épp ugy kell szem előtt tartani, mint az útirány esetében. Ezl a rendezést nem tartjuk helyesnek, mert semmiféle más köz- vagy magánüzem sincs kötelezve arra. hogy a saját érdekeinek esetleges rovására is. a fél érdekeit nagy fáradsággal megvédelmezze, még pedig felelősség mellett, mért nem fogják-e gyakran culpa lata-nak minősíteni azt, ha a vasút nem tudta valamelyik kisebb állomáson, hogy távoli országban arra a speciális cikkre valamely kedvezmény áll fenn, amelyről a fél, kit csak az a cikk érdekel, tudott ? Lehelellen megkövetelni a vasúttól, hogy minden részes vasút összes, sok ezerre menő díjszabási kombinációját, minden feladásra kerülhető cikkre annyira ismerje, hogy a fél érdekének legmegfelelőbbet még csak mégközelítőleg is helyesen kiiválaszthassa ; míg a féftől, kit mindig csak pár cikk érdekel és akinek többé-kevésbé specialista szállítmányozó is rendelkezésére áll, joggal meglehet kívánni, hogy a saját érdekeinek megvédése iránt fáradjon és a tarifái és az útirányt kijelölje. A vasul csak közlekedési vállalat, de nem kereskedelmi tanácsadó. Sutor ne ultra crepidam ! Í2s mi lesz, ha több egyaránt alkalmazható tarifa van? A díjszabási határozmánvokal a 10. c. cLészili ki. A V. U. Sz.-böl belekerült az a rendelkezés, amely a vasúti szolgálati, közigazgatási és jótékony kedvezményeket hirdetés mellőzésével is megengedi. A szállítási haláridők szabályozása a 11. c-ben kevés változást mutat fel. Maguk a kezelési és szállítási idők a fuvarozási viszonyok megnehezülése ellenére sem hosszabbították meg. Az egyes államok által póthatáridő engedélyezésére okul szolgálhat : vizi- és közutnak átmenetben való használata is, — de határ ezentúl már nem. Rendkívüli forgalmi viszonyok csak akkor, ha szokatlan forgalomnövekedést vagy szokatlan üzemi nehézségeket okoznak. A póthatáridő egész napnál kisebb nem lehet. Ha állandó a díjszabásban, ha esetleges, külön ki kell hirdetni. A haláridő meg van óva, ha a 88