Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám

A 3)UNAE«YEZMÉi\Y Szamóstorkolat közötti Tiszaszakasz később bekapcsolható a Dunahálózatha. amennyiben annak hajózhatóságát a Nemzetközi Dunabizottság megállapítja;. . Az Egyezmény, amint jelen rövid ismertetés is visszatükrözi, azon junktimnak képezi eredményét, mely annak tárgyalása folyamán létrejött. Nem áltatjuk magunkat tehát azzal a reménnyel, hogy a Nemzetek Szövetsége az általunk feltüntetett elvi hibákat meg fogja szüntetni. Erre annál kevésbé, lehet remény, mert hiszen a barcelonai konferencia által a nemzetközi érdekkel biró folyókra nézve alkotott Egyezmény is azon hibákban szenved, melyeket a Nemzetek Szövetségére a békeszerződések reáróttak. Bízzunk inkább abban, hogy a XLII. szakaszben lehetővé tett revízióra fog a sor kerülni, mihelyt bekövetkezik az ehhez szükséges őszinteség és megértés. Addig azonban erre nem lphet számítani, mig oly helyzettel állunk szemben, melyben még a főbünös Ausztria is a Dunaegyezménynek a törvényhozás elé terjesztésével kapcsolatban - mint a bevezetésben előadottakból is láthattuk, teljesen alaptalanul — az Európai Dunabizottság egyes tagjait teszi felelőssé azért, hogy hatvan éven keresztül nem létesült Dunaegyezmény (Bericht des Ausschusses für Verkehrswesen über die Vorlage der Bundesregierung, 934 der Beilagen). Dr. Hajnal Henrik. VALORIZÁCIÓ. *) 1. Az ellenségek közötti ügyletek legtöbb faját a múltkori (Békejog és Békegazdaság I. évf. 70. és köv. old. : Ellenségek közötti szerződések cimü) cikkemben kifejtettek szerint a trianoni béke érvényétől teljesen megfosztja. Nem kevésbé radikális és nem sokkal közelebb áll a nálunk szokásos jogi felfogáshoz ama megoldás, melyet a békeszerződés az érvényükben meg nem támadott „ellenségek közötti" pénztartozások teljesítésére vonatkozólag tartalmaz. Itt is ugyanazzal az eljárással találkozunk, mint amott, itt is hazai jogunk tárgyi tartalmú, általános jogszabályát, egy az entente állampolgárok érdekeit néző. különös jogszabály tolja félre. Akár a kötelein léte, akár annak teljesítési módja forog is szóban a trianoni béke körében, ezek sorsa mindig csak attól függ, vájjon a kötelem egyik, még pedig bármelyik alanya entente állampolgár-e ? Vagyis a háború elvesztésének nemzetközi magánjogi következményeként az, entente azt találta ki, hogy a kötelem sorsát annak győztes alanya szabja meg és irányítja : a trianoni békében a magyar állam polgára a nemzetközi magánjogi elbírálás alá eső kötelem alárendelt, elhanyagolható és tudatosan elhanyagolt elemévé lön. 2. Hazai jogunkban ugyanis a pénzkötelem teljesítése nem attól függ. ki annak cselekvő vagy szenvedő alanya, hanem igenis és kizárólag attól, ho^y a kötelem fizetésének idejében és helyén mi a törvényes fizetési eszköz.2) 1) E cikkemet Dr. Vajda Ákos : Tartozások keletkezésének időpontja a valorizáció szempontjából (Békejog és Békegazdaság I. évf. 153. és köv. oldal) és Dr. kemény Aladár : „A 254. cikk alá eső háború előtti tartozások" (ugyanott 198. és köv. old.) cimü cikkeinek közzététele előtt kezdtem. Elolvasásuk után egy ideig haboztam, folytassam-e, utóbb azonban ezt mégis indokoltnak tartottam, mert e cikkek e kérdést elméletileg is, gyakorlatilag is egészen más szempontból nézik, mint az alábbiak. *) Grosschmid : Fejezetek kötelmi jogunk köréből II. kötet, 384. oldal. 37