Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 1. szám
DR. FODOR ÁRMIN bírósági döntésnek vethető alá és amely diplomáciai uton kielégítő módon nem intézhető el, a maga egészében választott bíróság elé terjeszteni. Hogy mily esetek alkalmasak a választolt bírósági eldöntésre, ezt az Egyességokmány 13. cikkének második bekezdése kifejezetten megmondja. Ennélfogva az Egyességokmány a kötelező nemzetközi választolt bíráskodás két osztályát állítja fel. Az esetek egyik osztályában a felek nézete irányadó arra nézve, hogy az ügy választolt bírósági eldöntésre alkalmas-e, az cselek másik osztályában azonban erre nézve tárgyi ismérvek vannak és-a felek megegyezése nem is jön figyelembe. Ez a másik csoport alkotja a nemzetközi választott bíráskodás sajátképi területét. Ebben az esetben a feleknek nem kell megállapodniok, hogy az ügy választod bíróság elé tartozzék, hanem arra nézve kell szerződési megállapodás, hogy az ügyet a választott bírósági eljárás alól ki akarják vonni.. Ilyen értelemben tehát Magyary szerint az obiigatórium meg van valósítva, ami mellett azonban megemlíti, hogy ez a magyarázat nem az uralkodó és kifejti az ellentétes érveket is. Ezután behatóan ismerteti a nemzetközi választott bíráskodás fejlődését, különösen Amerikában. A munka következő része a nemzetközi viszályok perenkivüli elintézését tárgyalja behatóan. Előrebocsátja ezeket a nem peres elintézési eszközöket a hágai békeszerződések szerint, azután a Szövetségi Egyességokmány szerint. A Nemzetek Szövetségének bírósági szervezetében elsősorban fejtegeti a munka a választott bíráskodás és az állandó nemzetközi biróság egymáshozi viszonyát, bővebben foglalkozik a kél hágai békeértekezlet bírósági szervezeti eredményeivel és ezután rátér az állandó nemzetközi bíróságnak szabályzalára, melyet a Nemzetek Szövetsége a kiküldött jogi bizottság részéről előkészített tervezet alapján 1920. évben elfogadott. Beszél a nemzetközi állandó biróság összetétele céljából szükséges jelölési lajstrom felállításáról, a bírói állások betöltéséről, a bíráik számáról és az államok egyenlőtlenségéről, a birák jogi helyzetéről és végül a biróság belső szervezetéről. Az állandó nemzetközi biróság hatáskörének megbeszélésénél Magyary nagyon érdekesen ismerteti azt a vitát, amely a kiküldőit hágai jogászbizottságban lefolyt, hogy az eljárás egyoldalú keresettel is megindulhasson-e, vagy pedig mindig a felek megállapodására, hatásköri szerződésre legyen-e szükség. A bizottság itt az obiigatóriumot akarta belevinni a szabályzatba és a biróság igénybevételét az egyik fél egyoldalú cselekményével is lehelövé kívánta tenni ; a Szövetségi Tanács azonban ezt nem fogadta el és ragaszkodóit a Szövetség Egyességokmányának változás nélküli keresztülviteléhez. A munka tárgyalja ezután a biróság döntési jogát saját hatásköre tárgyában, továbbá az állandó biróság nem peres tevékenységét. Itt beszél a biróság részéről alkalmazandó anyagi jogról is, miután a bírósági szabályzat e cimben tárgyalja ezt a kérdést és szerző az anyag beosztásában nem akart áltól eltérni. Végül tárgyalja a munka a nemzetközi választott bírósági eljárást. Itt főkép az állandó nemzetközi biróság előtti peres eljárás szabályait ismerteti és azután a választott bírósági határozat és az Ítélet elleni jogorvoslatról beszélt. A felebbvitel érdekes kérdésének is néhány sort szentel. Az állandó nemzetközi biróság szabályzata kizárja a fellebbezést. Ez magától értetődik is, mert lehetetlen volna az állandó biróság fölé még egy felső bíróságot felállítani. Azonban igen figyelemreméltó eszmét veti fel Magyary akkor, 'amikor szóváteszi, hogy nem lesz-e szükség idővel egyes alsóbb nemzetközi hatóságokat felállítani, amelyek fölött az állandó biróság fellebbviteli bíráskodást gyakorolna. Csak szárazon sorolhattam fel ezekben Magyary könyvének tartalmát. Bármily csábító volna is egyes kérdéseknél megállani, részletekben is bemutalni azt, hogy mikép világítanak meg Magyary jogászi fejtegetései egyes vitás és bomályos kérdéseket, ez túlságosan megnövesztené e megbeszélés terjedelmét. Magához a könyvhöz kell utalnom az olvasót, aki abban élvezetet és tanulságot fog lelni. Csak két körülményi akarok még kiemelni. 28
