Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

DR. FODOR ÁRMIN • Ha a Nemzetek Szövetségének megalkotása elölt még nagy eredmény színében tűnt fel, 'hogy a kulturállaanokat vagylagos nemzetközi választott bíróság eszméjének megnyerjék és még a teltételes obligatorium sem volt keresztülvihető, a Nemzeteik Szövetségének kebelében a kötelező nemzetközi választott bírósági eljárás magától érlelődő dolog, amely az államok szorosabb kapcsolatából egyenesen következik. És ha a Nemzetek Szövetsége előtti időben csak olyan ..állandó" nemzetközi választott bíróságot lehetett elérni, amely ahelyett, hogy birákből alakulna, esak a bírák jegyzékéből állott, (Magyary a Tudományos Akadémiáiban a nemzetközi bíráskodásról a magyar jogban tartott székfoglaló előadásában találóan „jegyzékbiróságnak" nevezte), amelyből a felek vita esetében biráikat választhatták, addig a Nemzetek Szövetségének megalkotása után a valóban állandó, valóban birákból összeállított nemzetközi bíróságnak felállításra többe nem kérdéses. Többé nem arról van szó. vájjon az obligaloriumot el kell-e fogadni és vájjon az állandó nemzetközi bíróságot fel kell-e állítani, hanem csak arról, miképen történjék meg ennek megvalósítása. Nézzünk kissé szembe ezzel a kérdéssel. Az első hágai békeértekezlet 1899. évben nem ment mélyebben bele az obligalorium kérdésének tárgyalásába, mert az nem volt előkészítve. A nemzetiközi választott biróság felállítása is nagy nehézségekbe ütközőit. A nehézséget különösen Németország támasztotta, amelynek képviselője, Zorn tanár kijelentette, hogy Németország mindaddig nem járulhat hozzá az állandó választott biróság felállításához, míg az alkalmi választott biróságok intézményével kellő tapasztalatokat nem szerezlek. Látván azt a nagy ellenszenvet, amelyei Németországnak az a merev állásfoglalása előidézett. Zorn tanár Berlinbe utazott és a német külügyek vehetőjének, Bülownak jelentést tett. aki erre a német császárnál jelentkezvén, végre megnyerte annak hozzájárulását a választott biróság eszméjéhez. Ezzel az eredménnyel záródott be az első hágai békeértekezlet. Az 1910-ben megtartott második békeértekezlet már részletesen foglalkozott az obligatorium kérdésével. Több javaslat feküdt erre nézve az államértekezlet előtt. Az egyik javaslat mellett 44 állam szavazott. 4 állam (Japán, Luxemburg, Olaszország, Svájc) tartózkodott a szavazástól, 8 állam pedig (elsősorban Németország, azután Ausztria-Magyarország. Belgium, Bulgária, Görögország, Bománia, Montenegró és Törökország) egyenesen ellene foglalt állást. Az eredmény az volt. hogy az államértekezlet elvi határozatot fogadott el, amely szerint az államok a kötelező választolt bíráskodás elvét elvben elfogadják és kijelentik, hogy bizonyos vitás kérdések és különösen azok. amelyek a nemzetközi szerződési megállapodások értelmezésére és alkalmazására vonatkoznak, alkalmasak arra, hogy a kötelező választott bírósági eljárásnak minden korlátozás nélkül alávettessenek. Kétségtelen, hogy a hágai államértekezletnek ez az eredménye nem volt kielégítő. Németország magatartása magában a Németbirodalomban is erős támadásokra adott okot. Csak példakép hivatkozom azokra az elitélő bírálatokra, amelyek Schücking, marburgi egyetemi tanár és a választott bírósági eszme egyik legtevékenyebb harcosa tollából jelenlek meg. A háború folyamán is ismételten találkoztunk azzal a szemrehányással, hogy Németország akadályozta meg a békebiráskodás kifejlődéséi és ezzel részben hozzájárult ahhoz, hogy a világháború rögtönösen, minden egyeztetési kísérlet nélkül kitört. A német íróknak ama védekezésére, hogy Németország nem állott egyedül, a felelet rendszerint az. hogy a többi állam, amely nem járult lrozzá az obligaloriumhoz. csak Németország befolyása alatt tette azt. A magyar békeküldöltség is abban a jegyzékben, amelyet 1920. évi február hő 12. napján a nemzetek szövetsége tárgyában az ántánt-halalmaknak átadott, hivatkozik arra. hogy Magyarország Hágában nem tartozott az obligatorium ellenzői közé. sőt éppen Magyarországnak és Ausztriának magyar származású és magyar állampolgár első delegátusa, Mérey Kajetán volt az,<aki az obligatorium tárgyában olyan indítványt terjesztett elő. amely igen alkalmas lett volna a nagy ellentétek áthidalására és amelynek elfogadásával az emberiség talán megszabadult volna attól a mérhetetlen sok szenvedéstől is, amelyet a világkatasztrófa reázuditott. (A magyar béketárgyalások. Jelentés a 24