Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁS gének feladatával és természetével. Magyary tehát helyesen ezzel vezeti be munkáját. A Nemzetek Szövetségének megalkotása Magyary szerint fordulópontot jelent a nemzetközi jog fejlődósében. A Nemzetek Szövetsége az államokat olyan benső kapcsolatba hozta, aminő addig még soha sem létezett. És ezt a kapcsolatot egészen uj alapokon építette fel, amelyek a legmerevebb ellentétben állanak azokkal, amelyeiken a nemzetközi jog a XVI. század kezdetétől a világháború bel'eejzéséig nyugodott. A Nemzetek Szövetségének ez a benső, sok életviszonyokra kiterjedő jellege a világháború által okozott lelki folyamatok következménye. És ugyanennek következménye az is, hogy a Nemzetek Szövetsége hatalmi szervezet, amelynek imperialisztikus éle is van. A Nemzetek Szövetsége a béke biztosítása tok in lel ében imperiumát az egész világra terjeszti ki, azok az eszközök, amelyekel a világbéke biztosítása végett alkotott, azokkal az államokkal szemben is alkalmazást nyernek, amelyek nem tagjai e szövetségnek. A Nemzetek Szövetsége minden államot, még ha az nem is tagja, kényszereszközök alkalmazásával fenyegeti meg, ha nem veti magát alá a nemzetközi viszályok békés elintézésére megállapított eljárásnak. A nemzetközi jog.tehát a valóságban lévetette azt a szövetkezeti jellegét, amellyel eddig bírt és nemcsak hatalmi, hanem egyenesen imperialisztikus alakulattá vált. A Nemzetek Szövetségiének nem hatalmi vonása, hanem ez az imperialisztikus hajlama és természete az, ami Magyary szerint bántó. Ezért nem jósol neki jövőt. Korunk demokratikus 'szellemével az imperialiszlikusan kiépített jogrend egyáltalában mind a belső, mind a nemzetközi forgalomban össze nem fér és ezért hosszú ideig nem is tartható fenn. Hozzáteszi azonban, hogy tévedés volna feltenni, hogy a jelenlegi népszövetség (amelyet Magyary párisi népszövetségnek, a külföldi irók általában genfi népszövetségnek neveznek el) egészen feloszlatható volna és isimét oly nemzetközi állapot állhatna be, amelyben nem volna többé népszövetség. Miután a Nemzetek Szövetségét megalkották, az emberiség valamilyen népszövetség nélkül nem lehet többé el. A jelenlegi népszövetséget tehát a világszervezet fontos fejlődési szakának kell tekinteni. Ha egyszer a világ nem fog többé a háborúnak lelki utóhatásai alatt állani, akkor bizonyára meg fognak győződni arról, hogy az államok érdekei nem teszik szükségessé a túlságosan benső kapcsolatot. A jövőnek népszövetsége, ami a jogi kapcsolatot illeti, valószínűleg sokkal lazább lesz, mint a jelenlegi és nem is 'lesz imperialisztikus vonása. Sokkal inkább erkölcsi alapokon fog nyugodni és igyekezni fog, hogy kölcsönös megértéssel és valamennyi állaim érdekének egyenlő megóvásával az emberiség javát előmozdítsa. Ha a világháború előtt a nemzetközi intézmények vezető eszméje az állami szuverénitás volt, most az államok szövetségében az államok felett álló világszervezet eszméje lépett előtérbe. Ennek a két szélsőséges iránynak ellentéteit kiegyenlíteni és közöttük az arany középutat megtalálni : ez a legközelebbi és a legnehezebb feladatok egyike. Eddig Magyart] Géza. Részemről teljesen csatlakozom ehhez a felfogáshoz. Helyesnek tartom azt is, hogy Magyary annál a szigorúan tudományos tárgyilagosságnál fogva, amely egész gondolkozását és e munkáját is jellemzi, kerüli az erősebb színek alkalmazását a Nemzetek Szövetsége képéneik megfestésében. Wlassics Gyula, aki tanulmányaiban mesteri vonásokkal jellemezte a Nemzetek Szövetségét és Magy&ry e munkájának is a Budapesti Szemle ez évi májusi számában rendkívül figyelemreméltó tanulmányt szentel, ezt a szervezetet ,,a népszövetségi eszme paródiájának" nevezi el, majd „a győző hatalmak szindikátusát, a zsákmányolt birtokok biztosító intézetét" látja benne. Nem lehet tagadni, hogy bármennyire tárgyilagosan tekintsük is azt a nemzetközi bíráskodást, amely ennek a szövetségnek körén belül alakult, a szövetségnek e jellemvonásai nem maradhatnak befolyás nélkül Ítéletünkre és bizalmatlanokká tesznek ott is, ahol a nemzetközi bíráskodás fejlődése tekintetében egyébként talán haladást látnánk. Magyary szerint a Nemzetek Szövetségének jellegéből az. obligatoriuni és a nemzetközi állandó bíróság intézménye önként folyik. Szerinte a Nemzetek Szövetsége a világbéke fen tartását célzó békés eszközök kialakítására sokkal alkalmasabb, mint a két hágai hékeegyezménvnek államszövetsége. 23