Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

DR. SZLADITS KÁROLY polgárok között").*) Már pedig az állam magánjogi viszonyaira csak nem lehet kiterjeszteni az államnak mint közjogi hatalomnak állítólagos vétkességét. Ezenfelül ügy elemmel kell lenni arra, hogy itt nem is az általános államkincstárról van szó, hanem az államnak külön jogalanyisággal felruházott vállalatáról (miként a postatakarékpénztár, fent 2. d). Az államvasuttal kötött szerződést épp oly kevéssé lehet az ,.állammal" kötöttnek tekinteni, mint más. magánfuvarozási vállalattal kötött szerződést, amely a Bsz szerint hatálytalanná válik.**) íme, ilyen messzire nyúlnak a háborúért való felelősség kierőszakolt elismerésének végzetes következményei ! Hogy mennyire nem szabád a felelősség elismerésének szövegét ily kiterjesztő irányban értelmezni, azt szépen fejti ki Allmer (Friedensrecht I. 183.), éppen a most tárgyalt eset kapcsán. Baruch-nak, az amerikai békedelegáció tagjának, tehát érdektelen tanúnak, könyve („The making of the Reparation and Economic Sections of the Tieaty") ékesen szóló bizonyság arról, hogy mennyire nem fedi e hírhedt ..beismerés" szövege azokat az alapelveket, amelyekben a tárgyaló felek megállapodtak. De a Bsz. egész szerkezetéből is kitűnik, hogy a Vers. 231-ben (Trian. 161.) foglalt ..beismerés" csak a jóvátételi (VIII.) rész indokolásául szolgál és hogy abból más részekre következtetéseket levonni nem lehet.***) Sajnos, — a gyakorlat tanúsága szerint — a Vdb-pk ítélkezésének torzító tükrében e hazug tétel abban a formában jelenik meg, hogy: ..Németországnak nem lehet igaza". b) Háborns záradék. (Francia-német Vdb. Produits Chimiques Petit Cuevilly c/a Bodewig, Jurist. Wochenschr. 1922. 1157. I.) A német alperes a francia felperessel háború előtt kénkovandra kötött szállítási szerződést, melyet a francia kormány a Vers. 299. b) (Trian. 234. i alapján ..közérdekből" fentartani kívánt. A francia cég a németet szállításra perelte a Vers. 304. (Trian. 239.) b) p. 2. bek. szerint. A német alperes arra hivatkozott, hogy a szerződés háborús záradékot (Kriegsklausel) tartalmazott, melynek értelmében az eladó a szállításra nem került árumennyiséget annullálhatta. A Vdb. nem adott helyt e védekezésnek. A Vers. 299. (Trian. 239.) célja ugyanis, hogy a háború hatását a szerződésekre szabályozza. Az alperes tehát nem hivatkozhatik a háborúra, mint force majeur-re, hogy ezzel a szállítási kötelezettség alól kivonja magát. Ellenkező felfogás szerint a háború előtti szerződések nagyrészt lehetetlenültek volna és ezáltal a Vers. 299. b) (Trian. 234. b) alkalmazási területe oly szűkre szorulna, hogy ezzel a szerző*) Ezt világosan látja a francia-bolgár Vdb. (C.Brun c/a. Bolgár Állam. Recueil I. 789.), midőn a bolgár állam bulorrendelését az államnak mini magánjogi személynek lényeid tekinti. A magánosok és az ellenséges állam közt kötött szerződés hatályában fenn lévén tartva a Trian. 238. függ. 2. e) p. által : ez Ítélet szerint eo ipso a 239. b) 2. bek. hatásköri szabálya a la esik. **) L. pl. francia-német Vdb. Kegnauld c/a. Woerman-Linie. Jurist. Wochenschr^ 1922. 1156. 1.. mely ilélet szintén ékes példája a Vdb. erőszakosan egyoldalú Ítélkezésének, 1. von der Leyen találó észrevételeit ugyanott. ***) ..Auch nach französischer AufTassung muss man slreng unterscheiden; a) Deutschlands Schuld am Kriege, Art. 231 (Vers.), daher Wiederherstellungen ; b) ausserordentliche Kriegsmassnahmen Deutschlands, daher vvirtschaftliche Bestimmungen. Teli. X des Friedensvertrages." (Friedensrecht I. 11. l.j. 12