Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 6-7. szám

Ha mégis az egyik vagy másik fél olyan szerződésből kiván jogot érvényesíteni, amelyet a békeszerződésben érvényesnek elismert háborús kivételes intézkedés még a békeszerződés megkötése előtt hatálytalanított, amelyet tehát a békeszerződés 234. cikk b) pontja hatályában továbbra fenn nem tarthat, — ebbeli jogának birói érvényesítésével nem fordulhat a békeszerződésben szabályozott vegyes döntőbíróság elé ; mert a fél igényét nem származtathatja a békeszerződés 234. cikk b) pontjában foglalt rendelkezésből és így a békeszerződés 239. cikk b) pontjának első bekezdésében megállapított illetékességi okra nem támaszkodhatik, mert továbbá a 239. cikk b) pontjának 2-ik bekezdésében szabályozott illetékességi ok érvényesen fennálló avagy a békeszerződés 234. cikk b) pontjában, illetőleg a függelék 2. §-ában hatályukban fentarlott szerződéseket feltételez szemben a 234. cikk a) pontjában foglalt általános hatálytalanítással és szemben a 232. cikk d) pontja szerint elismert korábbi hatálytalanítással. Egyébiránt a 239. cikk b) pontjának 2. bekezdésében szabályozott illetékesség a 240. cikk rendelkezéséből folyóan nem is kizárólagos. Mindezek folytán a felperes részéről az 1921 : XXXIII. tc.-be iktatott békeszerződés 234. és 239. cikkére alapított pergátló körülmény fenn nem forogván, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és a pergátló kifogás elvetésével a fellebbezési bíróságot a Pp. 192. és 484. §-ai értelmében az ügy érdemének tárgyalására utasítani kellett. (1922 október 10-én P. IV. 580. sz.) 30. Valorizálás és jelzálogjog. A m. kir. Kúria azt a kérdést, hogy a valorizálandó koronakövetelés fejében magyarországi ingatlanra bejegyzett jelzálogjog kiterjed-e a valorizációs többlet biztosítására is, — egyelőre nemlegesen döntötte el. Az adott esetben a felek egyességileg állapitolták meg, hogy a magyar koronakövetelés ugyanoly összegű cseh koronaköveteléssé változik át és a jelzálogjog ez utóbbinak biztosítására szolgál. A Kúria ennek ellenére — elvben — kimondotta, hogy a jelzálogjog az eredeti magyar koronakövetelés összegének letétele mellett törölhető. Az eset elvi jelentőségét csökkenti ugyan az a körülmén}7, hogy a hitelező cseh állampolgársága még nem volt tényként megállapítva, és e megállapítás esetére a per felfüggesztendő volna. Mindazonáltal érdekességénél fogva ide iktatjuk a Kúria határozatát, megjegyezvén, hogy az természetszerűleg nem praejudikál olyan eseteknek, amelyekben Vdb-i eljárásnak van helye. „Adalék a 947/Í888. 1. M. sz. rendelet alapján való törléshez. A magy. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét felperes felülvizsgálati kérelme következtében, a következő indokolással oldotta fel : A fellebbezési bíróságnak meg nem lámadott ténymegállapítása szerint felperesnek a keresetben felsorolt tállyai ingatlanaira alperesek jogelődje : néhai G. Gy. javára a B. alatti egyesség alapján a szerencsi kir. járásbíróság 2537/1918. t-k. sz. végzésével 900.000 (magyar) korona vételárhátralek tőke meg 90.000 (magyar) korona kamat és költségbiztositéki összeg erejéig zálogjog kebeleztetett be. Keresetét felperes ennek kitörlése iránt, 990.000 magyar koronának birói letétbe helyezése mellett a 947/1888. I. M. rendelet alapján indította. Ezt a keresetet a fellebbezési bíróság azon az alapon utasította el, hogy utóbb, az Eperjesen 1920. évi október 1-én kelt 3. alatti egyességben kiköttetett, hogy felperes ennek a vételárhátraléki tartozásának és járulékainak kiegyenlítéséül 900.000 cseh-szlovák koronát, meg ennek járulékait lesz köteles fizetni és hogy kiköttetett az is, hogy „a szerencsi telekkönyvi hatóságnak 1918. évi 2537. t-k. sz. végzéssel eszközölt zálogjogi bekebelezés hatályában fenmarad s a jelen egyességi okiratban foglalt 900.000 csehszlovák korona tőke és összes járulékai, illetve a jelen okiratban foglalt összes követelések biztosításául szolgál továbbra is". A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. A telekkönyvi rendtartás 62. §-ának 2. bekezdése szerint u. i. a bekebelezés vagy előjegyzés csak azon jog tekintetében ad dologbani jogot, amely hejegyezve van, amiből következik, hogy a 2537/1918. t.-k. sz. végzéssel 900.000 (magyar) korona tőke, meg 90.000 (magyar) korona kamat és költ39