Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 6-7. szám

is — alapjául szolgáló követelések és értékek kamatozásából, illetőleg visszafizetéséből vagy bevételezéséből elér. Mind a vállalat, mind a kötvénybirtokosok közös képviselője bármikor kérheti, hogy az ebben a tárgyban hozott határozatot a viszonyok változásával megfelelően módositsák. Ha az adós helyzete indokolja, a bíróság 5 évig terjedhető fizetési halasztást engedhet, még pedig ugy, hogy ez a fizetési halasztás, ha a tartozás hátralevő részének koronaértéke az adós vagyona jelenlegi értékének 25%-át elérné, 2 év elteltével, ha 50%-át elérné, 4 év leteltével, ha pedig az 50%-ot meghaladná, csak 6 év elteltével kezdődjék meg. A bíróság azonban az ily fizetési halasztás adását attól leheti függővé, hogy az adós vagyonát feltárja és a követelést gazdasági működésének lényeges nehezítése nélkül — ingatlan vagyon tekintetében telekkönyvi bekebelezés utján — biztosítsa. A bíróság a kötelezettségnek részletekben teljesítését a felperes hozzájárulása nélkül is megengedheti és mind a lejárt, mind a lejárandó kamatokat is leszállíthatja. 3. §. Hogy az államkincstár aranyban teljesítendő eimletszerü tartozásainak koronaértékre való átszámítására mily árfolyam irányadó, a in. kir. pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az államkincstár aranyban teljesítendő nem eimletszerü tartozásainak kérdését külön rendelet fogja szabályozni. 4. §. Ha más államban oly jogszabály van hatályban, amely az aranyban teljesítendő tartozások teljesítésére irányadó pénznemet és az átszámítási kulcsot meghatározza, a belföldön lakóhellyel vagy székhellyel biró adós az illető idegen állam ily jogszabályának alkalmazását kívánhatja abban az esetben, ha a másik szerződő félnek lakóhelye (székhelye) az illető idegen állam területén van vagy a szerződéskötés idejében ott volt. 5. §. A jelen rendelteittel szabályozott követeléseket kizárólag a budapesti kir. törvényszék előtt lehet érvényesíteni. A más bíróságnál folyamatban levő azokat a pereket, amelyekben az elsőbiróság az ítélethozatalt megelőző tárgyalást a jelen rendelet életbelépésekor még nem fejezte* be, hivatalból át kell tenni a budapesti kir. törvényszékhez. A jelen rendeleten alapuló kérelmet még a felülvizsgálati tárgyaláson is elő lehet terjeszteni. 6. §. A jelen rendelet nem nyer alkalmazást oly jogviszonyokra, amelyek tekintetében a trianoni békeszerződés vagy más nemzetközi szerződés másként rendelkezik. A jelen rendelet nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a külföldi fizetési eszközökkel való kereskedést, ily eszközök forgalmát, a külfölddel való forgalom korlátozását, valamint a koronaértékben való közkötelező számítást szabályozzák. 7. §. A jelen rendelet életbelépésével a magyar szent korona országainak területén aranyban teljesítendő fizetések tárgyában 9420/1914. M. E, szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1914. évi december hó 30, napján megjelent 303. számában kihirdetett) rendelet hatályát veszti. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1923. évi február 9. napján. 22. A m. kir. minisztériumnak 856/1923. M. E. számú rendelete a külföldi pénzértékben vagy aranyértékben teljesítendő egyes követelések és tartozások kötelező bejelentéséről és a mérlegbe való mikénti felvételéről szóló 3430/1922. M. E. sz. rendelet hatályban tartása tárgyában. (Budapesti Közlöny 1923 február 11-iki száma.) 1. §. A m. kir. minisztérium az 1923 : VIII. tc. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján a külföldi pénzértékben vagy aranyértékbén teljesítendő egyes követeléseknek és tartozásoknak kötelező bejelentése és a mérlegbe való mikénti felvétele tárgyában kiadott (a Budapesti Közlöny 1922. évi június hó 10-én megjelent 132. számában kihirdetett) 3430/1922. M. E. sz. rendeletet * továbbra is hatályban tartja. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. * Békejog I. évi. mell. 10. füz. 58. sz. 33