Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 6-7. szám

23. A m. kir. minisztériumnak 186/1923. M. E. számú rendelete. (Bpesli Közi. 1923 jan. 25.) A magyar királyi minisztérium a hágai nemzetközi békeértekezletelí tárgyában köztudomásra hozta a következőket : I. A második hágai békeértelkezlcten részt nem vett államok közül ujabban Lengyelország, Finnország és Cseh-Szlovákország csatlakoztak a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában 1907. évi október hó 18-án Hágában kelt s az 1913 : XLIII. t.-cikk l.§-ának 1. pontja szerint törvénybe iktatott egyezményhez. A most említett egyezmény a felsorolt hatalmak közül Lengyelországra nézve 1922. évi május hó 26-ikától, Finnországra nézve 1922. évi június hó 9-ikétöl, Cseh-Szlovákországra nézve pedig 1922. évi június hó 12-ikétől kezdve vált hatályossá. II. A második hágai békeértekezleten részt nem vett államok közül Lettország 1922. évi április hó 15-én csatlakozott a Genfi Egyezmény elveinek a tengeri háborúra alkalmazása tárgyában 1907. évi október hó 18-án Hágában kelt s az 1913 : XLIII. t.-c. 1. §-ának 10-ik pontja szerint törvénybe iktatott egyezményhez. Ennélfogva a most emiitett egyezmény Lettországra nézve az előző bekezdésben megjelölt időponttól az egyezmény 26-ik cikke értelmében számított hatvan nap elteltével kezdődő hatállyal érvényesül. 2#. 1923. évi 13.448/11. a. szám. HIRDETMÉNY a magyar tulajdonban levő háború előtt kibocsátott záloggal nem biztosított osztrák államadóssági címleteken alapuló követelések érvényesítése tárgyában* (Bpesti Közi. 1923. febr. 13.). A Budapesti Közlöny 1921. évi november hó 1-én megjelent 245. számában közzétett 5130. 1921. P. M. számú hirdetményben felhivattak mindazok a magyar állampolgárok és jogi személyek, akiknek tulajdonában háború előtt kibocsátott záloggal nem biztosított osztrák államadóssági címletek vannak, hogy azokat a st.-germaini békeszerződés 203. cikkében foglalt rendelkezések értelmében a címleteken alapuló követeléseknek a Jóvátételi Bizottság előtt való érvényesítése céljából az idézett hirdetményben felsorol', valamely m. kir. állampénztárnál vagy pénzintézetnél nyújtsák be. Felhivatnak mindazok a magyar állampolgárok (jogi személyek), akik ezt ezideig elmulasztották, hogy a tulajdonukat alkotó ily osztrák államadóssági címleteket a követelések érvényesítése céljából legkésőbb 1923. évi február hó 28-áig a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten két példányú jegyzék kíséretében helyezzék letétbe, feltéve, hogy a címletek sem az osztrák kormány részéről, sem Ausztria valamely utódállama által hivatalcs megjelöléssel még ellátva nincsenek. A jegyzékeknek tartalmazniok kell a dinietek nemét, névértékét, számait, a tulajdonos nevét és lakhelyét. A Budapesti Közlöny 1921. évi november hó 12-én megjelent 255. számában közzétett Í5(S.8G4. 1921. számú hirdetmény értelmében a cimlettulajdonos eskü helyetti nyilatkozatot tartozik adni arról, hogy az általa beszolgáltatott címletek már a st.-germaini békeszerződés életbelépésének időpontjában (1920. évi július hó lo-án) tulajdonában voltak és hogy ugyanezen időpontban mely állam területén őrizték. Abban az esetben, ha a címletek a volt osztrák-magyar monarchia területén kívül őriztetnek s ehhez képest a központi állampénztárnál nem helyezhetők letétbe, a cimlettulajdonos a címletekre vonatkozó adatokat a fentebb megszabott határidő lejártáig a m. kir. pénzügyminisztériumnál n/vilvántarlásbfivétel céljából bejelentheti, feltéve, hogy a bejelentés már korábban meg nem történt volna. A volt osztrák-magyar monarchia területén kívül lakó magyar állampolgárok ily címleteket az illetékes m. kir. külképviseleti hatóságnál szolgáltathatják be, illetőleg jelenthetik be nyilvántarlásbavétel céljából. * Békejog I. évf. mell. 2. füz. 11. sz. 34