Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 6-7. szám

^ MELLÉKLETE 1 II. ÉVFOLYAM 5-7. FÜZET. TARTALMA: A) Belföldi joganyag: 20. 571/1923. M. E. rend. a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegéről. — 21. 950/1923. M. E. rend. az aranyban teljesítendő fizetésekről. — 22. 856/1923. M. E. rend. külföldi pénzértékben vagy aranyértékben teljesítendő egyes követelések és tartozások tárgyában. - 23. 186/1923. M. E. rend. a hágai nemzetközi békeértekezletek tárgyában. — 24. 13.448/1923. P. M. számú hirdetmény a magyar tulajdonban lévő háború előtti osztrák államadóssági cimletek tárgyában. - 25. Hirdetmény Angliában levő háború előtti pénzkövetelések és egyéb vagyontárgyak bejelentési batáridejéről. — 26. és 27. Hirdetmény brit területen lefoglalt magyar vagyontárgyak felhasználásáról. — 28. Hirdetmény a Belgiumból elvitt értékpapírokról. - B) Bírói gyakorlat: a) Belföldi Ítéletek. 29. A Kúria P. IV. 580/22. sz. ítélete a trbsz. 234. cikk b) pontja alapján fentartott szerződés tárgyában. — 30. Valorizálás és jelzálogjog. — b) Vegyes döntőbíróság. 31. Az angol-osztrák Vdb. ítélete Seligman Brothers c/a bécsi Union-Bank ügyében (zálogtartó felelőssége). — 32. Likvidálások Jugoszláviában. — 33. Háború alatt kötött szerződés. A) BELFÖLDI JOGANYAG. 30. A magyar királyi kormánynak 071/1923. M. E. száma rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése tárgyában. ÍBpesti Közi. 1923 jan. 30.) A m. kir. minisztérium az 1923. évi VIII. t.-c. 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. § A részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbbi üzletévükre vonatkozólag készített mérlegeikben, úgyszintén a régebbi üzletévekre vonatkozó mérlegeikben, amelyek elkészítésére a 269/1916. M. E. számú rendelet 1. §-a, illetőleg az 1922. évi XVII. t.-c. 21. §-a alapján halasztást nyertek, az értékpapírokat — az alábbi kivételekkel — legfeljebb abban az értékben vehetik fel, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok értékétiek, illetőleg árfolyamának megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel a mérlegbe, amelyen e papírokat a budapesti tőzsdén a legutóbbi üzletév utolsó napján, ily jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg legutoljára jegyezték, de semmiesetre sem magasabb értékben az 1922. évi deeeimber hó 31-iki árfolyamnál. 2. §. Előre meghatározott (fix) kamatozású, de nem a magyar állam által kibocsátott értékpapírok névértéküknél, amennyiben pedig sorsolás alá eső ily értékpapírokról van szó, a kisorsolás esetén kifizetésre kerülő összegnél magasabb értékben a mérlegbe nem vehetők fel. Előre meghatározott kamatozású és még a háború előtti időben kibocsátott magyar államadóssági címletek legfeljebb abban az értékben vehetők fel a társaság mérlegébe, mely a legutóbbi üzletév utolsó napján azok forgalmi értékének megfelel, de semmiesetre sem a névértéknél magasabb értékben. A 4%-os magyar aranyjáradékkölcsön kötvényei legfeljebb névértéküknek azon hivatalos értékszámitás szerint megfelelően vehetők fel a mérlegbe, mely a kötvények szelvényeinek beváltására vonatkozólag a legutolsó üzletév utolsó napján érvényben volt. 3. §. Az 1914. évi augusztus hó 1-je óta az 1912. évi LX1II. t.c. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági cimletek (hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek) a következő bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb abban az értékben vehetők a mérlegbe, amely értékben azok a legutóbbi mérlegbe felvétettek, ezen korlátozás mellett is azonban ezek a cimletek, ha eredeti jegyzés alapján kerültek a társaság tulajdonába, legfeljebb a kibocsátási árfolyamon, ha pedig utóbb szereztetlek meg, legfeljebb a meglevő cimletek beszerzési árának megfelelő értékben, de semmi esetre sem 31