Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

II. ÉVFOLYAM 1. FÜZET 1922. OKTÓBER 0ÉKEJOCÍ ÜS W HAVI SZEMLE ^ " A BÉKEKÖTÉSSEL ÉS AZ ÁTMENETI GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK KÖRÉBŐL SZERKESZTI: D R. SZLADITS KÁROLY KIADJA: A TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS BANKOK EGYESÜLETE, BUDAPEST V, FÜRDŐ-U. 2 ——^»^m—- / Y NEMZETKÖZI VEGYES DÖNTŐBÍRÁSKODÁS JOGI TERMÉSZETE. A békeszerződéseknek a legyőzött államokkal szemben tett rendkívül súlyos és igazságtalan rendelkezéseitől, melyek változatlanul lenn sem tarthatók, erősen elüt egy csoport, melyet valamelyes igazságra való törekvés szelleme hat át. E csoport azokat a rendelkezéseket öleli fel, melyek szeiint a békeszerződésekből származó bizonyos vitákat bíróságnak kell eldöntenie, vagy azok legalább is az ő döntése alá bocsáthatók. Mindig megnyugtató érzést vált ki lelkünkben, ha a törvény ugy rendelkezik, hogy bizonyos vitás ügyeket a bíróság döntsön el. Ezt a megnyugtató érzést akkor sem fojthatjuk el magunkban teljesen, ha a biró szavának oly embertelen jog alkalmazása körül felmerült vitáknál kell döntenie, mint aminőt a békeszerződések alkottak. Mert mindenesetre több kilátás van a túlhajtott szigor enyhítésére, ha alkalmazása felöl vitás esetekben a biró dönt, mintha ebben a győztes félnek legtöbbször a legnagyobb méitékben elfogult adminisztratív közegei mondanák ki az utolsó szót. A békeszerződések nem általában állítják fel azt a tételt, hogy a rendelkezéseikből felmerülő minden vitát bíróságnak kell eldöntenie, ami kétségkívül a legméltányosabb lett volna, hanem csak azt, hogy azok a vitás ügyek döntendők el bíróság által, amelyeket a békeszerződés a bíróság által eldöntendőknek vagy legalábbb eldönthetőknek kimond. Sajnos, kitűzött célom most nem engedi, hogy teljesen kimerítő áttekintést nyújtsak ezekről az esetekről, de igen hasznos dolgot végezne az, aki erre vállalkoznék. Itt csak azt szabadjon egészen röviden jeleznem, hogy a békeszerződések a bíráskodásnak különféle alakjait használják fel saját céljaikra, nemcsak a nemzetközi bíráskodást, még pedig igen változatos formákban, hanem az állami bíráskodást is, így pl. a magyar békeszerződés 231. §-ához fűzött Függelék 10. §-ának második és 23. §-ának első bekezdésében. Célom ezutlal a békeszerződések legtipikusabb alakjáról, már amennyiben a legyőzött államokhoz való vonatkozásról van szó, megemlékezni. Ez az alak a nemzetközi vegyes döntőbíráskodás. És erről sem óhajtok kimerítően szólani, a részletek már amúgy is eléggé ismertek, hanem a bíráskodás e formájának csak nehezebben felismerhető jogi természetét óhajtom eddigi, különösen legújabban német nyelven végzett tanulmányaim alapján megvilágítani. Amit eddig nemzetközi bíráskodás alatt értettünk, az lényegesen más mint a nemzetközi vegyes döntőbiráskodás. Nemzetközi bíráskodás alatt általában államok közti bíráskodást ériünk. Ha államok közt 1