Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG nak a fixirozására, amely a háború előtt volt szokásban. A békeszerződés intézkedése tehát, amely a helyi szokásra, törvényre és ennek hijján bc/c-os kamatfizetésre utal, értelmetlen lenne. Szerintünk a francia bankok, betétek, folyószámla-követelések után 5% kamatot tartoznak téríteni. De még ha elfogadjuk is azt, hogy a bank és betevői között bizonyos hallgatólagos megállapodások vannak a kamatláb nagyságára nézve, egészen kétségtelen, hogy a hallgatólagos megállapodásnak nem az a tartalma, hogy a bank az 1914. augusztus 1-én szokásos kamatlábat tartozik fizetni, hanem az, hogy a bank a mindenkor a helyi piacon szokásos kamatot iériti betevőinek. A francia bankok tehát a háború egész ideje alatt tartoztak volna betéteink, folyószámla-követeléseink után olyan kamatot téríteni, amilyen kamatot téritettek francia vagy bármely más nemzetiségű betevőiknek. Éppen Franciaországban e „szokásos" kamatlábnak meglehetősen pontosan mérhető mértéke van, mert a francia bankoknál szokásos volt ugy a háború előtt, mint a háború alatt, hogy a bankok a mindenkori francia bankkamallábnál 1%-kál kevesebb kamatot téritettek. Számításaink szerint tehát a francia bankok nem jogosultak a háború előtti l1—2ry-os kamatot fizetni, hanem a fenti elv alapján körülbelül 3V>—4%-os kamatot igényelhetünk/') E tételünk támogatására hivatkozhatunk arra is, hogy még a háború előtt is az \\'-2—2%-os kamat csak az úgynevezett szabad rendelkezésre álló betétek után volt szokásos. Sokkal magasabb kamatot fizettek a bankok olyan betevőiknek, akik bizonyos időre, rendesen legalább félévre betéteiket lekötötték. Minthogy a francia háborús intézkedések következtében a francia bankoknál egyik napról a másikra pénzeink felett rendelkezni módunkban nem állhatott, joggal igényelhetjük nemcsak a szokásos betéti kamatnak megfizetését, hanem annak a kamattételnek a jóváírását is, amelyet a bankok az ilyen „lekötött" számlák után fizettek. 2. A magyar adós a bevezetésben emiitett rendelkezés értelmében tartozása után évenként tőkésített 3% kamatot tartozik fizetni. Felmerül az a kérdés, hogy alkalmazandó-e ez a rendelkezés akkor is, ha annak végrehajtása a magyar adósra kedvezőtlenebb, mint a békeszerződés 22. §-a ? Szerintünk nem. Az Egyezmény, amint fentebb kiemeltük, a békeszerződés rendelkezéseinek enyhitését célozza a magyar adósra nézve, nem lehetett tehát célja, hogy a magyar adós helyzetét egyes esetekben súlyosabbá tegye. Ha tehát a magyar adós szerződés, helyi törvény, vagy szokás alapján keve5) A francia hivatalos bankkamatláb a háború alatt a következőképen változott: 1914 július .'il-ia 2K>%. 1914 jul. 31—aug. l-ig 3y>, 1914 aug. 2-től 20-ig 5%. 1914 aug. 21-től 1920 április 8-ig 4%. 1920 április 9-től 5<%. 51