Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám
sáig az-előbbi bekezdésben emiitett engedélyt a m. kir. pénzügyminiszter (XVIII. főosztály) adhatja meg. 4. §. A trianoni békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontjai alá eső pénztartozásból eredő követelést további intézkedésig birói uton érvényesiteni nem lehet. Az ily követelés iránt folyamatban lévő birói eljárást fel kell függeszteni, ha pedig az eljárást már előbb felfüggesztenék, a felfüggesztést további intézkedésig megszüntetni nem lehet. Az ilyen ügyben már meghozott határozatot egyelői'' nem lehet yégrehaj t an i. Az igazságúgyminiszlerrrek a pénzügyminiszterrel egyetértve abban a kérdésben adott nyilatkozata, hogy valamely tartozás a triamoni békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontjai alá esik-e vagy nem, a bíróságra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1021. évi május hó 19. napján. 3. A ín. kir. minisztériumnak 2830,1921. M. E. számú rendelete . á francia •állampolgárölr javára fennálló egyes pénztartozások tekintetében a trianoni'békeszerződés 231. cikke b) pontjából folyó állami felelősség csökkentése tárgyában. (Bp. Közi. ápr. 30.) A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkntott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli : 1. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a trianoni békeszerződés 231. és 232. cikkében foglalt intézkedésekből kifolyólag a magyar államra hárulható kötelezettségeknek csökkentése céljából az Országos Pénzügyi Tanácsnak — az illető ülésen jelenlevő tanácstagok legalább kétharmad többségével nyilvánított véleményének — meghallgatásával megállapodásokat létesíthessen és egyúttal megállapíthassa, hogy az államra ily módon vállalt terhekkel szemben az érrlekelt belföldiektől behajthat-e és minő elIc nszolgáltatast Ilyen esetekben továbbá a pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanácsnak az előbbi bekezdésben megállapított többségével nyilvánított véleményének meghallgatásával megállapíthatja azt is, hogy az állami támogatásban részesülő nyilvános számadásra kötelezett vállalat 1. részvényeseinek nem fizethet magasabb osztalékot, mint aminőt a pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatásával megállapít ; 2. igazgatósági, végrehajtó- és felügyelőbizottsági tagjainak .és ügyvezető lisztviselőinek bármi cimen való összes járandóságait nem állapithalja meg magasabb összegben annál, amelyet a pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatásával engedélyez. A rendelkezések megtartásai a pénzügyminiszter ellenőrzi. Kivételes esetekben, amikor a jelen §. első bekezdése értelmében az állam részéről vállait teher az Országos Pénzügyi Tanács megállapítása szerint az államra a békeszerződés intézkedéseiből kifolyólag különben hárulható kötelezettségekhez viszonyítsa 3