Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG hogy a magyar kormánynak idevonatkozó rendeletei és az ahhoz fűződő pénzügyminiszteri hirdetmények egyenesen kötelezik a magyar adósokat, hogy francia hitelezőiknek egyes­ségi ajánlatokat tegyenek. Az idevonatkozó első kormányren­delet*) kártérítési kötelezettséget állapit meg a magyar állam ja­vára azokkal a magyar adósokkal szemben, akik egyességi aján­lat elmulasztása folytán, vagy egyéb magatartásukkal egyezsé­gek megkötését meghiúsítják. Ez a kártérítési kötelezettség a jo­gászi kritika támadásait kiállani nem tudta. A legutóbb megje­lent 7328/1921. sz. rendelet és az ahhoz fűződő pénzügy minisz­teri hirdetmény más szankcióhoz folyamodik és kilátásba helyezi, hogy a magyar állam az általa a clearing-eljárás kereté­ben a magyar adósok tartozása cimén fizetett összegekre vo­natkozólag visszkereseti jogát teljes mértékben fogja érvénye­síteni azokkal az adósakkal szemben, akiknek magatartása az egyességek létrejöttét meghiusítja. A pénzügyminiszteri hirdetménynek e szankciót kilátásba helyező része némi világot vet a kormánynak eddig hivata­losan el nem árult álláspontjára, mely szerint azok a magyar adósok, akik a francia hitelezőkkel egyességeket kötnek, tel­jes mértékben részesülnek azokban az állami hozzájárulások­ban, amelyeket a belső elszámolást és kiegyenlítést szabályozó törvény az egyes adósok javára meg fog állapítani és hogy az ál­lam az egyességet kötő adósokkal szemben visszkereseti jogát a valorizációs különbségre nézve a belső elszámolást szabályozó törvényben megállapítandó legkisebb mértékben fogja érvé­nyesíteni. Másszóval a magyar adós számithat arra, hogy a magánegyességek alapján általa fizetendő összegekből neki a magyar állam legalább akkora összeget fog megtéríteni, mint amennyit a magyar állam egyességeket nem kötő, adósságai­kat a hivatalos clearing utján lebonyolító adósoknak fog jut­tatni. A magánegyességekből az egyes magyar adósokra háramló, fentebb tárgyalt két előnyön kivül tehát még az a harmadik kedvezmény is származik, hogy az egyességet kötő adós az állami hozzájárulások tekintetében és az állam visszkereseti jogától való szabadulás kérdésében is kedvezőbb elbánásban fog részesülni, mint az az adós, aki hitelezőivel egyességet nem kötött. Dr. Bátor Viktor. *) Erre nézve 1. Sichermann Frigyes : A francia követelésekre vonat­kozó egyezmény végrehajtása c. cikkét. Jogt. Közi. 1921. 68. 1. 25

Next

/
Thumbnails
Contents