Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG v/ ' ~ r A BEKF$ZEKZODE§ HATÁRIDŐI Békeszerződésünk 1921 július 26-án életbelépett. Ennek folytán fontossággal bir azoknak a különböző határidőknek szabatos, naptárszerü megállapítása, melyeknek betartásától függ valamely jog érvényesítése. A határidők számításánál két kiinduló pont van. Egyik kiinduló pont 8ÍZ első ratifikációs jegyzőkönyv felvételének napja, a másik a szerződést elfogadó egyes entente-hatalom által törtérit ratifikálás időpontja. A bsz. 364. cikke 0—8. bek. szerint a szerződésben kitűzött összes határidők számításánál, amelyek a bsz. életbeléptetésétől kezdenek folyni, az első ratifikációs jegyzőkönyv felvételének napja lesz az életbelépés időpontja. Ebből az következik, hogy az olyan hatalmakra nézve, amelyek a bsz.-t később ratifikálták, a határidők folyása korábban kezdődik, semmint rájuk nézve a bsz. életbelép ; esetleg a batáridő már el is telt, mielőtt á szerzőtlés életbelépett. Ezt az eredményt Isay (Die Rechte und ínteressen im F. V., 12. 1. Auslandsrecht 1. év'. 7. sz. 1.1.7. hasáb) nem találja megegyeztethetőnek a helyes értelmezéssel. Szerinte a versaillesi bsz. 440. c. megfelelő rendelkezése csak azt jelenti, hogy az első — kollektív — megerősítésénél a határidők folyása nem maguktól az egyes ratifikációktól, hanem az első közös jegyzőkönyv felvételétől kezdődik ; a későbbi megerősítéseknél azonban külön-külön minden egyes államra nézve a részéről történt ratifikációtói, illetőleg a ratifikációs okirat letételétől. Isaynak ez az értelmezése azonban nem állhat meg, mert akkor a két — ellentétként szövegezett — bekezdés egy és ugyanazt mondaná ki. Hiszen az u. n. ,,első jegyzőkönyv" sem: egyéb, mint tanúsítása a megerősítő okiratok letételének, Isayval szemben tehát azt kell tartanunk, hogy a 364. cikknek — nagyban és egészben — csakugyan az az értelme, amely a 7. és 8. bek. szóhangzatának megfelel s amelyet Isay mint alkalmazhatatlant megtámad. Valójában a szerződéses haláridők ilyetén lerögzitésének nagyon is komoly alapja vr.n. Ezek az egységes határidők ugyanis azt célozzák, hogy bizonyos joghatások ne maradjanak egészen, bizonytalan időig függőben. Az elkésve ratifikáló hatalmaknak szá moíniok kell azzal, hogy bizonyos határidőkről lemaradnak s ebből esetleg polgáraikat káros következmények érhetik. Ezek előrebocsátása után a következőkben csoportosítjuk a magánjogi és gazdasági szempontból fontossággal bíró határidőket. t 63. cikk. A szerződés életbeléptetésétől számítót? egy éven belül — tehát 1922 július 26-ig — jelenlegi illetőségüket megelőző illetőségük alapján állampolgárságot optálhatnak azok, akik a magyar állampolgárságot elvesztik és az elszakadó területeken uj állampolgárságot szereznek. Az opció gyakorlásától számított 12 hónapon belül kötelesek átköltözni abba az államba, amelynek állampolgárságát optálták. 26