Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG szági vagyonának összes részeit, ideértve a francia állampénztárral szemben fennálló követeléseit is, felhasználhatja arra, hogy háború előtti és clearing-eljárás tárgyát képező tartozását a francia hivatal ellenőrzése mellett törlessze. Az Egyezmény továbbá módot nyújt arra, hogy a magyar adósok háború előtti tartozásaik törlesztésére, vagy kiegyenlitésére más magyar állampolgárok Franciaországban lévő vagyonát is felhasználhassák. Megengedi ugyanis az Egyezmény, hogy magyar állampolgárok, akik saját franciaországi tartozásaikat kifizették, vagy akik saját tartozásaik kiegyenlitésére nézve hitelezőikkel magánegyességeket kötöttek, tartozásaik kifizetése nélkül is Franciaországban lévő vagyonukat átengedjék oly más magyar adósoknak, akik francia hitelezőikkel egyességet kötnek és az egyességben vállalt fizetési kötelezettségeiket ilyen lefoglalt magyar vagyon felhasználásával kívánják teljesíteni. Az átruházott összegeket azok megszerzője ugyanúgy használhatja fel franciaországi tartozásai kifizetésére, mintha azok saját követelései lennének. A magyar követeléseknek a fentiekben részletezett átruházása mégis korlátozva van : a) Nem képezhetik átengedés tárgyát magyar állampolgároknak francia magánszemélyek elleni követelései, kivéve a bankok elleni követeléseket. Ezt a megszorítást az Egyezmény 10. cikke és 11. cikkének d) pontja tartalmazza. A magyar adós tehát francia magánosok elleni követeléseit is felhasználhatja saját tartozásainak kiegyenlitésére, más magyar adósoknak azonban csak a bankok elleni követeléseit engedheti át, nem pedig más francia magánosok elleni követeléseit. b) A követeléseknek, illetve az értékesített vagyontárgyak ellenértékének csupán 70%-a ruházható át. Ez az átruházási lehetőség kétségtelenül előnyt jelent ugy az átruházó félre, mint a követelés megszerzőjére. Az átruházó félre azért, mert az ilyen módon történt értékesítés lehetővé teszi számára, hogy Franciaországban lévő vagyonának ellenértékét a hivatalos állami szervezet közbenjárása nélkül magánúton és közvetlenül megkapja. Előnyt jelent a megszerző félre viszont, mert amint a gyakorlat is mutatja, az ilyen lefoglalt franciaországi követelés ára alacsonyabb magyar koronában, mint amilyen a francia frank napi árfolyamának megfelelne. A magyar adós tehát ilyen liquidált követelések megszerzése utján kevesebb áldozattal fizetheti franciaországi tartozásait, ha egyességet köt francia hitelezőivel. Mindezek a közvetlenül az államra és az érdekelt magánosokra háramló előnyök kellőképen megmagyarázzák azt, 24