Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG egyenlítő hivatalt megterhelték, és 2. mit követelhet a magyar hitelező külföldi követelése fejében, melyet a magyar hivatal javára irtak? Előre kell bocsátani, hogy a Trbsz. egyik irányban sem tartalmaz szabályt. Mert igaz ugyan, hogy a 231. c) szerint „azokat az összegeket", amelyekkel valamelyik állambeli adós a másik állambeli hitelezőnek tartozik, „a hitelező részére saját országa Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatala utján kell kifizetni". Azonban a függelék 9. §-a hozzáteszi, hogy a kifizetést az illető hivatal a „kormánya részéről rendelkezésre bocsátott alapokból és a kormány által megállapított feltételeket szem előtt tartva" teljesiti, ami tehát arra vall, hogy itt még egy közvetítő belső elszámolási rendnek kell közbeékelődnie. A függ. 9. §. szerint különben is a Hivatal „az egyes hitelezőknek a javukra irt összegeket" fizeti ki. Már pedig az államközi clearingben a jóváírás nem az egyes hitelezők javára, hanem a szemköztes állam (Hivatal) javára történik. Azt, hogy a Hivatal mit ír az egyes hitelező javára, a reánézve irányadó belső szabályozástól függ. Ami pedig a Hivatal és az adós közti viszonyt illeti, arra nézve a függ. 14. §. csak annyit mond, hogy „az érdekelt kormányok kötelesek az elismert követelések behajtásához szükséges minden felhatalmazást Hivataluknak megadni". Ez is feltételezi tehát azt, hogy az állam a behajtás módját külön belső szabályozással rendezi. 2. Általában szem előtt kell tartani, hogy a tartozásoknak a Trbsz. 231. szerint államközi clearinggel való rendezése nemzetközi jogi szabályozás, mely a szembenálló államokat jogosítja és kötelezi. E rendezésnek a fennállott kötelmi viszonyokra való visszahatása külön kérdés, melyet a belső állami jog szerint kell elbírálni. Igaz, hogy a Trbsz. becikkelyezése következtében, egyúttal a belső magyar jognak is forrásává vált.*) A bsz.-ben azonban nincsen a magánfelekre közvetlenül alkalmazható világos szabály, amely kimondaná, hogy a pénztartozás tartalma — nevezetesen a lerovó pénznem és az átszámítási árfolyam tekintetében — a felek egymásközti viszonyában a bsz.-nek megfelelően alakul át. A 231. d. szerint a koronaért ékben kirótt tartozásokat az érdekelt entente-állam pénznemében kell kiegyenlíteni, a háború előtti árfolyam szerint. Kérdés tehát, vájjon a bsz. értelmében ez a valorizáció közvetlenül kihat-e a hitelező követelésének és az adós tartozásának terjedelmére ? Nézetem szerint nem. Az olyan államhoz való viszonylatban, amellyel szemben nincsen clearing, valorizációnak csak „a 232. cikkben emli) L. Egyed: A békeszerződés mint magyar jogforrás (M Inai e. 1921. 337.) ; 8 16