Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKE JOG ÉS BÉKEGAZDA SÁG nak az átmeneti időszak alatti fenntartását jelöli meg; indoko­lása pedig még pregnánsabb : „a kivételes hatalmat megálla­pító törvényeknek csak túlságosan tág értelmezésével lehetne az átmenetet akként értelmezni, hogy ezen a cimen az illető jogszabályokat mindaddig érvényben lehessen tartani, míg a/ általuk szabályozott viszonyok azt szükségessé teszik, vagy uj jogszabályoknak törvényhozás utján történő megállapítása fenntartásukat feleslegessé teszi". De kizárja a kivételes hatalom igénybevételét a lex posle­rior : a becikkelyező törvény is. A becikkely^zó tői vény a minisztérium hatáskörét mindössze azokra a teendőkre állapítja meg, melyek a törvényhozás tárgyaira nem vo­natkoznak. Minthogy ilykép ellenkezésbe jutott a kivételes ha­talomról szóló korábbi törvényekkel, melyek amazoknak tág körét a kormányzat hatáskörébe utalták, azok hatását le­rontva, a törvényhozás tárgyait a kivételes hatalom köréből a békeszerződés végrehajtása szempontjából kivonta, és a nem­zetgyűléshez visszautalta. A békeszerződés végrehajtásának szilárd alapon kell nyu­godnia. Nem lehetjük ki jogszolgáltatásunkat annak az eshető­ségnek, hogy e nagyfontosságú problémák szabályozási alapjai később hatályosságukban megtámadtassanak. Minthogy pedig magyar jogunk szerint mindaz, ami kifejezetten más hatás­körbe utalva nincs, a törvényhozás tárgyaihoz tartozik, uj tör­vénvre van szükség, mely programmot ad a végrehajtás mi­kéntjére vonatkozólag, és az egyes teendőket céltudatosan, vi­lágos elhatárolással szétosztja. Németország a fegyverszüneti feltételek végrehajtása vé­gett kénytelen volt széleskörű kisajátításokhoz nyúlni és há­rom nappal a békeszerződés aláirása után ennek alapját külön törvénnyel szabályozta. (1919. aug. 31. Gesetz über Enteigun­gen und Entschádigungen aus Anlass des Friedensvertrages, R. G. Bl. 1527.) Az azóta keletkezett külön törvényhozási mii azon a vágányon maradt, melyet az első törvény kijelölt : min­den intézkedés alapelve az összes polgároknak közös részvé­tele, a háború minden következményének a közteherviselés aránya szerint ?aló megosztása. Minden hátrány, amely a bé­keszerződés egyes szakaszai következtében bárkit ér, jogigényt ad az összességgel szemben annak megtérítésére ; viszont a há­ború által okozott értékszaporulat a méltányosság szabályai szerint jón figyelembe az igény összegszerű megállapításánál. Az államot terhelő kötelezettségek végrehajtása céljából a kor­mánv és egyes autonóm szervek vagy ,,Treuhand"-társaságok {széleskörű felhatalmazást nyertek bizonyos javaknak kisajátí­tására, vagy preventív zár alá vételére ; az azokért fizetendő kártérítés összegét azonban külön szervezett gazdasági bírósá­gok állapítják meg. A jogszabályok, amelyek szerint e bírósá­gok eljárnak, bizonyos csoportokban kormánvrendelellel ál­13

Next

/
Thumbnails
Contents