Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKE JOG ÉS BÉKEGAZDA SÁG nak az átmeneti időszak alatti fenntartását jelöli meg; indokolása pedig még pregnánsabb : „a kivételes hatalmat megállapító törvényeknek csak túlságosan tág értelmezésével lehetne az átmenetet akként értelmezni, hogy ezen a cimen az illető jogszabályokat mindaddig érvényben lehessen tartani, míg a/ általuk szabályozott viszonyok azt szükségessé teszik, vagy uj jogszabályoknak törvényhozás utján történő megállapítása fenntartásukat feleslegessé teszi". De kizárja a kivételes hatalom igénybevételét a lex poslerior : a becikkelyező törvény is. A becikkely^zó tői vény a minisztérium hatáskörét mindössze azokra a teendőkre állapítja meg, melyek a törvényhozás tárgyaira nem vonatkoznak. Minthogy ilykép ellenkezésbe jutott a kivételes hatalomról szóló korábbi törvényekkel, melyek amazoknak tág körét a kormányzat hatáskörébe utalták, azok hatását lerontva, a törvényhozás tárgyait a kivételes hatalom köréből a békeszerződés végrehajtása szempontjából kivonta, és a nemzetgyűléshez visszautalta. A békeszerződés végrehajtásának szilárd alapon kell nyugodnia. Nem lehetjük ki jogszolgáltatásunkat annak az eshetőségnek, hogy e nagyfontosságú problémák szabályozási alapjai később hatályosságukban megtámadtassanak. Minthogy pedig magyar jogunk szerint mindaz, ami kifejezetten más hatáskörbe utalva nincs, a törvényhozás tárgyaihoz tartozik, uj törvénvre van szükség, mely programmot ad a végrehajtás mikéntjére vonatkozólag, és az egyes teendőket céltudatosan, világos elhatárolással szétosztja. Németország a fegyverszüneti feltételek végrehajtása végett kénytelen volt széleskörű kisajátításokhoz nyúlni és három nappal a békeszerződés aláirása után ennek alapját külön törvénnyel szabályozta. (1919. aug. 31. Gesetz über Enteigungen und Entschádigungen aus Anlass des Friedensvertrages, R. G. Bl. 1527.) Az azóta keletkezett külön törvényhozási mii azon a vágányon maradt, melyet az első törvény kijelölt : minden intézkedés alapelve az összes polgároknak közös részvétele, a háború minden következményének a közteherviselés aránya szerint ?aló megosztása. Minden hátrány, amely a békeszerződés egyes szakaszai következtében bárkit ér, jogigényt ad az összességgel szemben annak megtérítésére ; viszont a háború által okozott értékszaporulat a méltányosság szabályai szerint jón figyelembe az igény összegszerű megállapításánál. Az államot terhelő kötelezettségek végrehajtása céljából a kormánv és egyes autonóm szervek vagy ,,Treuhand"-társaságok {széleskörű felhatalmazást nyertek bizonyos javaknak kisajátítására, vagy preventív zár alá vételére ; az azokért fizetendő kártérítés összegét azonban külön szervezett gazdasági bíróságok állapítják meg. A jogszabályok, amelyek szerint e bíróságok eljárnak, bizonyos csoportokban kormánvrendelellel ál13