Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

VEGYESEK I i VEGYESEK 1. Külföldi pénztartozás átszámítási árfolyama az olasz birói gyakorlatban. Ismeretes az a vita, amely nálunk a keresk. törv. 326. §. 2. bek. nyomán azon kérdés kőiül fejlődött, hogy a külföldi pénznemben kirótt pénztartozásnak belföldön való teljesítése esetében a lejárat vagy a valóságos fizetés napjának árfolyama irányadó-e a belföldi pénzre való átszámításnál ? Kúriánk tudvalevőleg késedelem eselében is iái lejárati nap árfolyamát itéli meg (1. e kérdésről Sichermann Frigyes, Békejog I. 4. f. 110. 1. ; ellenk. Schuster Rudolf Magyar Jogi Szemle 1922. 1. 1.). Az olasz keresk. törv. 39. cikke a mienkéhez hasonlóan* azt rendeli, hogy ha a szerződésben megjelölt pénznem Olaszországban nincsen törvényes vagy kereskedelmi forgalomban és ha az árfolyam nem volt kifejezetten meghatározva, a fizetés belföldi pénzben a lejárat napján és a fizetés helyén fennálló (látra szóló) váltóárfoyam szerint történhetik, kivéve az effektivitás kikötését. A milanói Corte d'Appello már most (1921. febr. 25., II Foro Italiano 1921. 905—907. 1.. Dr. Leo Jurist. Wochenschr. 1922. 153. 1.) e világos törvényszöveg mellett is a tényleges fizetés napjának árfolyamát fogadta el az átszámítás mértékéül. Az olasz bíróság szerint, az id. törvényhely a normális esetre van szabva, amikor az adós lejáratkor fizet (mintha Grosschmid okfejtését hallanók. Fejezetek II. k. 457. 1.). Fizetési késedelem esetében ,,mora perpetuat obliaaitionen" és igv a lejárat a késedelem megszűntére van kitolva (!). A hitelező ragaszkodhatik a lejáratkori magasabb árfolyamhoz, hiaí az árfolyam időközben esett ; de ha az árfolyam emelkedett, ugv a hitelezőnek a magasabb árfolvam szerint kell fizetést kopni, különben nem kapná meg, ami iár neki. Sayátságos a kamatkérdés megoldása. Ha jól értem, a lejárattól járó kamatokat az olasz biró a lejáraikon árfolvam szerint átszámított tőke után itéli meg; holott, ha helves a ..perpetuatio ohligationis" okoskodás, ugv a kamatokat a külföldi valutában kellene a tőkéhez ütni és az igv öregbedett egész tartozást számítani át m fizetéskori árfolyamon. 2. Részvénytársaságok honossága.** A clearing-hivatalok gyakorlatában ial részvénytársaság állámi hovatartozásáról a következő vélemények alakultak ki : a) A francia felfogás szerint: Részvénytársaság azon állam * Elterés, hogy a mi KT.-ünk 326. 2. bek. szerint nem az adós választ, minő pénznemben fizessen, hanem a törvény szerint a fizetés a belföldi pénzben ..történik". Fhből következtetik a Kúria nézetén levő iróink. hogy a mi jogunk szerint a külföldi valutatartozás a lejárat napián (effektivitás kikötését kivéve) szükségkép koronatartozásra fordul át ** L. Baumgarten Nándor Békejog I. 5—6. f. 145. 1. L. még Caselli a keresk. társaságok honosságáról, különlenyomat a Giurisprudenza Italiana-ból (Torino 1021), ismertetve Jurist. Woehcnschr. 1922. 144. 1.; Cuq : La nationalité des soeiétés (Páris 1921); Tsay : Staatsangehörigkeil juristischer Personen. 248