Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

BIBLIOGRÁFIA honosa és azon államban van lakóhelye, amelyben székhelye és főtelepe íekszik. Ily társaság külföldi íiokteiepeineK ugyanaz a honossága es lakóhelye, mint magának a tarsaságnak. b) A belga felfogás szerint: Részvénytársaság azon állam honosa és azon államban van lakóhelye, amelyben székhelye (siége social) és főtelepe fekszik, anélkül, hogy a "társaságba fektetett tőkék eredetét (jiationalité) vagy mértekét figy elembe kellene venni. Ily társaság külföldi fióktelepe a társaság lakóhelyében osztozik, kivéve a jogi erielemben autonóm fióktelepeket. c) Az angol felfogas szerint: Részvénytársaág azon állam honosa és minden vonatkozásban azon államban van lakóhelye, amelyben inkorporalva van és amelyben üzletét tényleg folytatja. Ily társaság külföldi fióktelepének ugyanaz a honossága és lakóhelye, mint magának a társaságnak. d) A német felfogás (1920 ápr. 30. hirdetm. RGB1. Tói. 1.) szerint: Részvénytársaság és minden más jogi szemelv azon államnak honosa, amelynek joga szerint alakult es amelynek területén székhelye van. Ez utóbbi hely egyúttal lakóhelye is. ^Ansássigkeit. residenee). Ugyanez kiterjed a jogilag önállótlan külföldi fióktelepekre is. Oiy fióktelepekre nézve, amelyek csak gazdaságilag azok, de bíróság előtt önálló, külföldi jog szerint alakult jogi szemelveknek tűnnek fel : a honosságot és lakóhelyet is önállóan kell elbírálni."" A német Ausgleichs.mit utal azokra a nehézségekre, amelyek az angol és a francia fornmlazás nyomában járnak. E szerint nem elég az illető állam törvényei szerinti alakulás, illetőleg az ottani székhely, hanem még az is szükséges, hogy a társaság ugyanabban az államban folytassa üzletét, illetőleg ott legyen a főtelepe. Pedig előfordul, hogy a társaság azon államon kívül folytatja üzletét, amelynek joga szerint alakult : illetőleg, hogy más országban van a székhelye, mint a főtelepe (kivált az u. n. successiós álLonok viszonylatában). Az ilyen társaság honossága az angol és a francié formula szerint meg nem határozható, a német szerint igen. (Friedensrecht I. 4. f. 44. 1. és 9. f. BÜl.) Szladiis. BÉKESZERZŐUÉSI BIBLIOGRÁFIA. I. A magyar szakfolyóiratokban 1921. év folyamán megjelent eikkek. A 2. füzetben foglalt összeállítás kiegészítése és folytatása.! Az Adó : Megszállott területekről eredő jövedelmek megadóztatása. IX. évf. 42. o. Dr. Klug Emil : A kettős adóztatás ellen. IX. évf. 101. o. Dr. Spiró Dezső : Vállalataink kivándorlása és a társulati adók. — Jogállam : Dr. Magyary Géza : A nemzetek szövetségének reformja. 1921. X. f. Dr. Danilovics Pál : Módosítások a Nemzetek Szövetséginek egvességokmányán. 1922. 3—4. f. — Jogtudományi Közlöny : Dr. Egved István : A magyarság védelme a cseh szlovák államban. I. 1921. 10—11. Dr. Makra Zoltán : Angol-magyar nemzetk. egyezmény *** A biztosítótársaságok vezérügynökségének önállóságára nézve 1. Baumgarten Békejog 153. 1. 249