Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

KÉT RÉSZLETKÉRDÉS kivételével, nem alkalmazható olyan adósságokra, amelyek ma­gyar állampolgárok a volt magyar királyság polgárai között jöt­tek létre . . . . . . tehát a jelen perbeli eljárás felfüggesztésének . . . helye nics . . ,"za) Ez ujabb állásfoglalás ma a Kúrián kialakult praxisnak tekinthető. A magam részéről azonban ugy látom, hogy a 254. cikk idé­zett szövege kétségtelenül azt akarja mondani, hogy a 231. cikk d) pontja (amely a valorizációs szabályokat tartalmazza), igenis alkalmazandó (a 254. cikk 2. bekezdésének módositásávaí) az átcsatolt területtel szemben, csupán a 231. cikk többi pontja nem. Csakhogy ez alatt a nem-alkalmazandó ..többi pont" alatt csupán a 231. cikk a), b) és c) pontjait lehet érteni, vagyis a clearing-rendszert :6 de nem a 231. cikk 1—A. pontjait is. Ezek a számokkal jelzett pontok ugyanis nem parallelek a betűkkel jel­zett pontokkal, hanem azt határozzák meg közelebbről, hogy egy­általán milyen obligációk esnek a ,,tartozások'*-ról szóló rendel­kezések alá.7 Vagyis az eseteket jelölik meg, amelyekre aztán a betűkkel jelzett pontok szabályokat adnak. Külön sem a számo­zott, sem a betűzött pontok nem alkalmazhatók. — ahogyan nem lehet csak tényállást, vagy csak joghatást alkalmazni. Következőleg: ahol a 231. cikk d) pontja alkalmazandó, ott eo ipso alkalmazandók a 231. cikk 1—4. pontjai is. A 254. cikk értelmezése természetesen nemcsak perfelfüggesz­tések szempontjából jelentős, hanem a megszállt területekkel való jogviszonyok kérdéskomplexumának egészére nézve centrális fon­tossággal bir. 11 Tb. 234. cikk d). Mennyiben tekinthető ..ellenségek között kötött szerződés"-nek (s tehát érvénytelennek) a csonkamagyarországi félnek* az átcsa­tolt területi féllel* kötött ügylete? Nevezetesen lehet-e azt állitani. hogy akkor, ha az átcsatolt "területi fél uj állampolgárságot (pl. románt) nyert, nem érvénytelen a szerződés, de igenis érvény ­5/a P. V. 54804921. sz.. 1922 január il-én olvasható a Polgári tör­vényt jog Tárában (1922. évi 43. sorszám alatt). Ugyanezt látszik gondolni a ..Békejog és Békegazdaság"' 1922. évi 5—(i. füzetének 192. lapján em­iitett P. V. 5042 1921. sz. határozat is. mely azonban csak incidentaliter emliti ezt a kérdést. — A Curia a felfüggesztés mellőzését más érvek­kel is alátámasztja, amelyek e helyütt nem érdekelnek. Fentartom magamnak, hogy az egész kérdéskomplexumra más alkalommal ex asse visszatérjek. 6 Az e) és f) pontok a jelen kérdésnél íigyebnen kivül hagvhatók. 7 A 231. cikk bevezető szavai ugy beszélnek, mintha az 1—4. pon­tok csak a clearing-rendszer szempontjából sorolnák fel a követelések kategóriáit. A további szöveg azonban ugyanezen kategóriákhoz fűzi a valorizációs szabályokat is. Ha valorizálni kell clearing nélkül, akkor is nyilván az 1—4. pontokban felsorolt követelések a valorizálandók. A d) pont igy kezdi: ..A tartozások . .*' Melyek ? Kétségtelenül az 1—4. alatt felsoroltak. s L. fenti 1 jegyzetet. 245

Next

/
Thumbnails
Contents