Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DK. BLAl GYÖRGY teleírnék tekinthető akkor, ha ő optio révén újra magyar állampolgárrá lesz ? Dr. Almási Antalnak a „Békejog és békegazdaság" 1921 deceinbcri füzetjén megjelent cikke a jelen kértléssel is foglalkozik ; e cikknek -1- pontja az, amelyre reflektálok. Almási mindenesetre ,,nem"-mel felel a fellelt kérdésre. Ezzel egyetértek. Mindamellett felmerülhetőiiek tartja az elleniéles felfogási (azl. hogy az átcsatolt területi félnek a magyar állampolgárság melletti opliója folytán igenis érvénytelenné lesz a szerződés). Ezt teljesen kizártnak tartom és Almási döntéséi megpróbálom a következőkkel is alátámasztani. A trianoni békeszerződés 234. cikkének d) pontja kimondja, hogy az ellenséges szerződésekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a szerződő felek azáltal vállak ellenségekké, hogy egyikük valamely más állam szuverénilása alá kerülő területen lakott, [eltéve, hogy ez a fél a jelen szerződés alapján valamely szövetséges, vagy" társult hatalom állampolgárságát megszerezte", így a hivatalos magyar forditás. Almási már most lehetségesnek, bár helytelennek gondolja azt a magyarázatot, hogy a békeszerződés ezen az illető állampolgárság végleges megszerzését érti, s következőleg annak személyére nézve, aki a magyar állampolgárságra visszaoptál, ez a feltétel nem áll fenn: tehát az ővele kötött szerződés igenis az „ellenségek közt kötött"-ek szabályai alá esik. Vagyis, hogy kvázi privilégiumként kapná az, aki uj (ententeállami) állampolgárságot szerzett, azt, hogy kérdéses ügyletei ne legyenek érvénytelenné, — s ebből a priviégiumból ki volna zárva az, aki a magyar állampolgárságot optálná. Első ellenvetés : ez a magyarázat elvetendő, mert a békeszerződés gondolatmenetével szöges ellentétben áll. Hisz a szerződések érvény le lenilésének oka a „közrendellenesség" 10 : az, hogy a felek ellenségek. Ez alól kivétetnek azok, akik csak a békeszerződés folytán lettek ellenségekké, vagyis annakidején11 saját honfitársaikkal kötötték az ügyletet. Ha már most ezek annak dacára, hogy ellenséges állampolgárokká lettek és maradnak, ki vannak véve: mennyivel inkább azok, akik nem is letteky- ellenséges állampolgárokká ? Második ellenvetés : azt hiszem, csak a magyar forditás 9 A magyar hivatalos íerditás .,és*'-l ir, a francia szöveg helyesen ou-t. 10 Almási id. cikke, 80. lap, 1—2. bek. 11 Külön kérdés, hogy vájjon azon ügyletek, amelyeket az illető terület nu-gszállása után (pontosabb időmeghatározásra törekszik a 2ő2. cikk, toelv azonban ide csak per analógiám volna vonatkoztatható), de még a békeszerződés életbelépése előtt kötött oltani ügyfél csonkamagyarországival : szintén élvezik-e a 2'M. cikk d) pontjának érvéin henlarló rendelkezését? A szöveg grammalikai értelme szerint: igen; nézetem az, hogy a logikai értelem szerint is: mert a megszállás dacára csak a békeszerződés életbelépésekor változott az állampolgárság. 12 Ha l. i. az optálást ex tunc hatónak nézzük. Ha e\ nunc hatónak, akkor igy kell mondanom : akik ellenséges állampolgárokká lellek ugyan1, de nem maradnak azok. — Egyébként ha ex tunc hatályos a visszaoptálás. akkor a kérdés amúgy is tárgytalan, mert ha az 'illető ugy veendő, hogy soh'se is lett ellenséggé, ugy nem is forog szóban ..ellenségek közt kötött szerződés". 246