Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DK. KRÁHL VILMOS ügyben a felperesi nem utasította el, hanem az eljárást felfüggesztette addig, amíg a clearing-hivalalok előtti eljárás leloly láttatik.* Aziránt alig lehel nézeteltérés, hogy Q perképesség hiánya (Fp. 180. § 6.) a döntőbíróság előtt is perelháritó hatású ; viszont kérdéses lehel, hogy a Pp. 180. § 4. pontban foglalt pergátló kifogás (választott bíróság kikötése), hatályosán emelhelő-e a döntőbírósági hatáskörrel szemben? A kérdés általánosságban is fogalmazható és akkor így hangzik: kizárhatják-e a felek szerződéssel valamely jogvitára nézve a vegyes döntőbíróság illetékességét; illetve szcmbevelheló -e a peres telek ezen — alakilag kifogástalanul létrejött — megállapodása a döntőbíróság illetékessége ellen ? Erre a kérdésre magóban a békeszerződésben foglaltalik részvá-• lasz. A 231. cikk ut. függ. 16. s'. esetélben konkurráló hatáskör forog fenn az adós általánosan illetékes rendes bírósága, valamely választott bírói fórum és a döntőbíróság közöli, olykép, hogy a prioritás az adós általánosan illetékes bíróságát illeti, utána sorban a választott bíróság illetékessége következik és utolsó fokban a döntőbíróság illetékessége. Ebből nyilván következik, hogy azonesetben, hogyha peres felek között választott bíróság iránti kompromisszum köttetett, ugy ez hatályosan les/ szcmbevetlhető a döntőbíróság illetékessége ellen. A kérdés az, hogy lehetséges-e minden esetben választott bíróság állal kizárni vagy substituábü a döntőbíróság illetékességét ? Kézen fekszik, hogy a 240. cikk esetében ez ki van zárva, mert a 240. alapján indított kereset nem csupán a felek közötti jogvita végleges eldöntésének, hanem a belföldi jogerős bírói ítélet hatályának kérdése is : olyan körülmény tehát, amely kívül esik a peres felek rendelkezési jogán: Ebiben az esetben a döntőbírósági hatáskör sem ki nem zárható, sem választott bíróság által nem helyettesíthető, mert egyik állam sem fogja elismerni azt, hogy a jogerős belföldi ítélet valamely választott bírósági fórum által felülvizsgálat tárgyává télessék Ellenben a 239. cikk b) p. 2. bek. esetében ilyen választott bírósági megállapodás lehetséges annyiban, amennyibeji azt az érdekeli ententeállam belföldi törvénye kifejezetten nem tiltja. Az entenle-állampolgár a vitás kérdési alternalivc, vagy a saját belföldi bírósága, vagy a döntőbíróság elé viheti, minden olyan esetben, amikor bármely entehte-állam, vagy bármely semleges állam bírósága volna illetékes, föltéve, hogy ez az illetékességi ok saját hazája belföldi bíróságai számára nem állapit meg kizárólagos illetékességet. Amely esetekben az alternatív illetékesség lehetséges, ugyanazon cselekben a választott bíróság is hatályosan köthető ki, ugy hogy ilyen esetben a választott bíróság hatásköre konkurrálna a döntőbírósági hatáskörrel, illetve a választolt bíróság kizárná a döntőbíróság illetékességét. Ezzel szemben hogyha magyar bíróság volna illetékes, ugy a magyar bíróság hatásköre kölelezőleg átkonvertálódik a vegyes döntőbíróság hatáskörébe, olykép, hogy ettől eltérésnek még abban az esetben sincsen helye, hogyha a magvar bíróság hatásköre a konkrét jogügyben nem kizárólagos jellegű illetékességi okon alapult is es hogyha az illetékes magyar bírósággal szemben eredetileg valamely választolt bíróság hatályosan kiköthető lett volna is. * Az eset közölve a ..Friedensreebt' I. évf., 2. füzet, <». sz. alatt. 228