Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG Ennek a nagy közcélnak a szolgálatába állítjuk most meginduló lapunkat. Ehhez képest elsősorban a békeszerződés adta gazdaságjogi helyzet feltárása lesz feladatunk. De munkaterünk természetesen túlterjed a trianoni békeszerződés keretein. Figyelemmel kell kisérnünk mindenekelőtt volt szövetségeseink békekötéseinek végrehajtását s a visszahatást, amelyet az az illető államok belső gazdasági jogrendjére gyakorol. Hiszen mindezek a békeszerződések egységes minta szerint készülték s azért a német és az osztrák jogélet hiven állítja elénk azokat a bajokat, amelyekkel nékünk majd csak ezután kell megküzdenünk. Figyelemmel kell kisérnünk ezenfelül a szomszéd államok gazdasági jogfejlődését. Ezekbe az „utódállamokba" nemzeti és gazdasági organizmusunknak nagy részei szakadtak át, melyekkel ezernyi idegszállal vagyunk egybefüzve. Ami ott történik, az saját testünkbe sajog át. De nyomon kell követnünk a háborúból a békére való átmenet belső hazai jogrendjét is. A háborús kivételes intézkedések sora megannyi védőkötés volt közgazdaságunk testén. A gondos orvos óvatosságával kell figyelnünk arra : meggyógyult-e a seb, melyet a (kötés takart? Elmult-e a veszedelem, amelytől óvott ? Meghagyása nem gátolja-e a regeneráció megindult folyamatát? A világgazdaságnak a háború és a béke okozta teljes átalakulása minden gazdasági viszonylatunkban mélyreható eltolódást idézett elő. Valutánk romlása súlyosan hat ki a semleges államokhoz való vonatkozásainikra. A volt szövetséges és a volt ellenséges államokkal való gazdasági érintkezésünket is nagyrészt uj alapokon kell felépiteni. Mindezeknek a viszonylatoknak nemzetközi gazdasági jogi feltételeit is alaposan kell vizsgálnunk, hogy tájékozást szerezhessünk a gomolygó khaoszban, amelyből az uj gazdasági élet készül kialakulni. Egy tételbe összefoglalva : folyóiratunk a háborúról a békére való átmenet jogi és gazdasági szemléje kivár lenni. Szigorúan specializált irányánál fogva nem keresztezi más szaklapjaink munkaterét. A feldolgozásra váró anyag oly bő, hogy ahhoz a szakemberek egész sorának vállvetett munkája szükséges, Ha sikerül azokat, akik e kérdésekkel már eddig is nagy hivatottsággal, de egységes munkaterv nélkül foglalkoznak, közös munkára egyesítenünk : ugy érezzük, hogy ezzel is értékes eredményt értünk el. A szerkesztőség. 2