Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1944 / 6. szám - Mégegyszer az előző évről áthozott veszteségről
96Dr. Keresztessy E.: Mégegyszer; az előző évről áthozott veszteségről latra nézve az előző évben alktivaként beállított követelés akkor vált kétessé, illetőleg behajthatatlanná, amidőn az építtető közület az á]rletoi?elési igényt nem,, illetőleg csak részben ismerte ell, az el nem ismert különbözet leírása adózás szempontjából folyó évi veszteségnek minősül. Ez az aktivá is áthozott veszteséggé minősülhetne akkor, ha a vállalat azt — bármilyen okból kifolyólag — csak valamely későbbi üzleti évben írná le. Az e) ponttal kapcsolatban felhozott példa a veszteségátvitelnek a készletek magasabb értékeléséből adódó lehetőségeivel foglalkozik. A cikkíró véleménye szerint ;»amikor valamely vállalat az értékkülönbözeti tartalék képzésétől részben vagy egészben eltekint, a legkényelmesebb veszteségátviteli mód áll rendelkezésére, a legkisebb — a törvénybe ütköző — mérlegkozmetika nélkül is. Ilyen esetekkel találkozunk pl. veszteséges évü vállalatnál és még inkább ideiglenesen adómentes vállalatoknál, amelyeknek nem érdeke egy későbbi évben adó alá vonandó értékkülönbözeti tartalék képzése, amikor készletüknek magasabb értékeléséből származó veszteségátvitel a folyó évben csak veszteségüket csökkenti, vagy adómentes jövedelmüket emeli, tehát mindkét esetben társulati adó mentesen számolható el. Az értékkülönbözeti tartalék globális volta azonban gyakran nem is teszi lehetővé azt, hogy, a vállalat a teljes értékelési különbözetét a tartalékba beállítsa és így egyenesen kényszerül egy nem realizált — esetleg be sem következő — nyereség elszámolására, ami a következő év szempontjából viszont veszteségáthozatot jelent.« í Az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlet értékének a T. 13. §-ának 6. és 7. pontjai (Ut. 31—32; §,)? alapján történő megállapítása következtében előálló értékkülönbözetek (könyvszerű nyereségek) adómentes nyilvántartása — akár kifejezett tartalék formájában ,akár csak a számlarendszerbe beilleszlett nyilvántartás formájában — állandóan számot ad a szóbanlévő vagyonokban beállott értékváltozásokról s azok felhasználásáról. Ezt a nyilvántartást minden vállalat — dolgozzék veszteséggel vagy nyereséggel és függetlenül attól, hogy ideiglenesen adómentes — egyformán köteles vezetni. Ennek az értékkülönbözeti tartaléknak, vagy az értékkülönbözetek nyilvántartásának éppen az a célja, hogy a könyvszerű (nyereségeknek és veszteségeknek a vállalat tetszésétől függő tologatását és felhasználását megakadályozza s ezért véleményem szerint a felhozott aggályok inkább akadémikus, mint gyakorlati jellegűek. A kétes és behajthatatlan követelések leírásának kérdése kétségtelenül sok lehetőséget ad a veszteség átvitelekre, illetőleg a mérleg-