Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

84 Joggyakorlat báljaik szerint nem adhatnak, a tagjaiknak kiszolgáltatott árukról kiállított számlák után is — a törvényben használt »jegyzék* kifejezés alatt a számlát is kell érteni — a 'számlabélyeg illeték alól mentesek. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 9485/1943. P. szám.) Beadványi illeték. 1920.XXIV. t.-c- 26. §. |2. pont. 42. Valamely követelés fizetésének időpontja és az illetékesség hiánya tekintetében támasztott vita esetében a közigazgatási bírósági eljárás tárgyának értéke nem a követelés összege, hanem az ahhoz fűződő érdek, amely összegszerűen megbecsülhetetlen lévén, a kincstár a panaszírat után csak az 1920:XXIV. t.-c. 26. J. 2. pontja, illetve az e helyébe lépett 1931. évi 5100. M. E. számú "rendelet 57. §-ának (2) bekezdése szerinti illetéket követelheti. (M. kir. Közigazgatási Bíróság. 12.122/1943. P. szám.) Törvénykezési illeték. 1914.XLIII. t.-c i57. k§. 43. Az a beadvány, mellyel felperes akár a bíróság' felhívására1, akár anélkül keresetét az eredetileg perbe nem vont alperesekre kiterjeszti, függetlenül a keresetlevéltől, a keresetlevélre megállapított újabb illeték alá esik. INDOKOK: Az 1914:XXIII. t.-c. alapelve az, hogy a bírói eljárásokban vbenyujtott minden beadványnál önállóan, az ugyanabban az eljárásban más beadványokra tekintet nélkül, a tartalom szerint kell elbírálni, mennyi illeték jár utána. Ez a törvényhozói célzat jut Udfejezésre á hivatkozott törvénycikk 57. g-ának második bekezdésében is, amelv csak a polgári perrendtartás rendelkezése értelmében a bíróság által hiánypótlás végett visszaadott beadványok újra való benyújtása esetére rendeli, hogy az ilyen beadvány után nem kell (újra illetéket leróni. Ha tehát valamely polgári perben a felpere^ a (Pp. 189. §-ának második bekezdése alapján akár a bíróság felhívására, akár anélkül keresetét az eredetileg perbe nem vont alperesekre kilerjészti, ezt a beadványt a korábban benyújtott keresetlevéltől függetlenül keli illetékjogi szempontból elbírálni. A panaszos által képviselt J. K.*M, és felesége A. J. k-i lakosok által a N-i Takarékpénztár Bt. öfa. k-i bejegyzett cég ellen a sz-i kir. törvényszék előtt P. II. 5143/1938. szám alatt indított perben bírói felhívás folytán 1938. december f7-én .benyújtott iaz a beadvány, amely a jelen illeték tárgya, tartalmát tekintve keresetlevél a benne megnevezett B. S-név V. M. T. k-i lakoa £& társai ellen. Ez után a beadvány után tehát fjogostan követeli a kir. kincstár a keresetlevelekre megszabott illetéket, ama való tekintet nélkül %hogy ugyanebben a perben a N-i Takarékpénztár iBt. öfa cég ellen 1938. október 8-án: benvujtott keresetlevélen is yrótt le a panaszos ilyen illetéket. Ezért a fennálló jogszabályok "helyes laíkalmazásávai és törvénves mértékben előírt illetéket fenn kellett tarani. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 1769/1942. P. szám.) 111. szab. 61. §, 1924 :IV. t.-c. 2. §. 44. Ha a haszonbérleti szerződésben a haszonbér törvényes pénz. értékben, ezenkívül ismeretien értékű egyéb szolgáltatás van megállapít.