Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Az 1940. évi VII. és XXII t. c.-nek korlátolt felelősségű társaságot érintő egyes rendelkezései a Közigazgatási Bíróság gyakorlatában

Joggyakorlat. 35 Figyelemmel már most arra, hogy a H. H. Ö. 16. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött Utasítás (4) bekezdésében tett rendelkezés szerint az adóalap becslés útján állapítandó meg akkor is, ha a lakás vagy épület más tárgyakkal, pl. üzletfelszereléssel együtt adatott bérbe és a bérösszeg megosztása aggályos vagy aránytalan, az utóbbi feltétel fennforgása pedig már csak azért sem lehet kétséges, mert a berendezési és felszerelési tárgyak használatáért fizetett évi 6400 P díj — annak figyelembevétele mellett is, hogy az épületre vonatkozóan kötött bérleti szerződésben a bérlők a 3200 P-nek megfelelő 40 millió K-ban megállapított évi béren felül a házadó és járulékainak, sőt ezeket meghaladóan egyéb szolgáltatásoknak a megfizetését is magukra vállalták, — az imént megjelölt bérösszegnek közel a kétszeresére rug; — a panaszosnak a becslés útján történt megállapítás ellen használt panasza épen úgy nélkülözi a helytálló alapot, mint ahogyan alaptalan a becslés eredménye ellen tett kifogása' is; és pedig az utóbbi azért, mert a becslés helyességének a megdöntésére a panasziratban idevonatkozóan felhozottak nem alkalmasak. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 8046/1942. P. szám.) Általános kereseti adó. K. H. ö. 2. §. 18. Községi húsvizsgálóknak a húsvizsíáiati díjakból er^dő jövedelme szolgálati viszonyból eredő jövedelemnek tekintendő, s mint ilyen, nem esik általános kereseti adó alá. INDOKOK: A panaszos a terhére kivetett általános kereseti adó törlését arra alapítottan kéri, hogy mint községi hűsvizsgáló, a községgel szolgálati viszonyban áll, s így a húsvizsgálati szemledíjakból eredő jövedelme nem esik általános kereseti adó alá. A panasz alapos. Az 1928:XIX. t-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1932. évi 100.000. F. M. rendelet 82. §-ának (3) bekezdése értelmében azok a községek, amelyekben községi vagy körállatorvos nincsen, szegődményes minőségben tartoznak képesített húsvizsgálót alkalmazni. A (15) bekezdés szerint pedig a szegődményes minőségben alkalmazandó húsvizsgálót a községi elöljáróság meghallgatásával a főszolgabíró fosndji fel. A szegődményi szerződést jóváhagyás végett a törvényhatósági kisgyűlésnek be kell mutatjni. A fenti rendelkezés alánján tehát ki kellett mondani, hogy a községi húsvizsgálóknak a húsvizsgálati díjakból eredő jövedelme szolgálati viszonyból eredő jövedelemnek tekintendő, s mint ilyen, nem esik általános kereseti adó alá. Minthogy a becsajtolt községi bizonyítvány szerint panaszos F. és F. községeknél, mint szerződéses húsvizsgáló működik, az ebből a szolgálati viszonyból eredő s a községek pénztárából fizetett díjazása nem nem esik általános kereseti adó alá; ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 17.484/1941. P. szám.) Jövedelemadó. 1940:XXII. t-c. 311 §. 19. Az évvégi terménykészletnek az a része, amc'y a gazd'sát tovbábvitelére szükséges, nem az évvégi for^a'm', ha^em az év e'Hi mérlegszerűi li értékben vec-dő számításba s a terirérykr's7le,n"|í e*""e a részére eső áremelkedésből származó értékkülönbözet a nverrsé^hez hozzá nem adható. INDOKOK: Panaszos jövedelemadója a könyvei alapján lett megállapítva'. Panaszos azt sérelmezte, hogy a jövedelem adóalap megállapításánál a mérlegszerinti nyereséghez hozzáadatott az éwégi terménykész-