Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Az alkalmazottak létszámának befolyása az önálló kézműíparosok általános kereseti adójára
10 Dr. Szentiványi B.: Alkalmazotti létszám az ált. kereseti adónád. adó alapját általában az adóévet megelőző, tehát már elmúlt év ismert vagy megismerhető adatai alapján kell megállapítani, mibői az az okszerű következtetés vonható le, hogy az elmúlt év adaltai irányadók az általános kereseti adóra lényeges minden jövedelemadat, így tehát az erre a T. 21. §j-a szerint lényeges segéd- és tánoncszám tekintetében is. Ettől a következtetéstől eltekintve a segéd- és tanoncszám idejére vonatkozólag kifejezett rendelkezést sem a T., sem a rendeletek nem tartalmaznak, ez utóbbiakban azonban félreértésre alkalmas rendelkezések fennforognak. A T. 21. §. 3. bekezdése szerint »nem az év egy. bizonyos részében vagy hónapjában, hanem az év túlnyomó részében foglalkoztatott segédekés tanoncok száma az irányadó«. — A »foglalkoztatott; szóban kifejezett mult állapot a már említett általános következtetés, helyességét erősíti, annál is inkább, mert ha a törvény a kivetésnél az adóévi számadatokat kívánta volna irányadóknak tekinteni, úgy ezt bizonyára ép az általános szabállyal ellentétes rendelkezés folytán, kifejezetten megemlítette volna. Ellentétes álláspontra nyújt alapot az Élr. 5. §. 4. bekezdésének az az utolsó mondata, hogy ha »az iparos év közben egynél több segédet, vagy a segéd nélkül dolgozó iparos kettőnél több tanoncot vesz fel állandó alkalmazásra, ezt a változást az igény megszűnésére okot szolgáltató körülménynek kell tekinteni és az általános kereseti adót a hiár kivetett adó törlésével egyidejűleg az általános szabályok szerint kell kivetni«. Eszerint tehát az önálló kézműiparos általános kereseti adója kiszámítási módjánál és kivetésénél jelentőséggel bír, az adóévben alkalmazott segédek, tanoncok száma is. Vagyis számításba jön a !T. és a KHÖ szerint az adóévet megelőző évben foglaL-l koztatottak száma, de az Élr. szerint az adóévben felvettek száma is, s ha az adóévet megelőző évbeli számadat szerint az adó a^ állandó adótételek szerint vetendő is ki, az adóévben a határt jelentő létszám évközi megváltoztatása esetén az állandó adótétellel kive-í tett kereseti adó az egész adóévre törlendő s az egész adóévre az álh talános szabályok szerinti adó vetendő ki. Eltekintve attól, hogy az Élr. 5. §. 4. bekezdés utolsó mondata csak annyiban rendelkezik, hogy ha az iparos évközben egynél több segédet, vagy a segéd nélkül dolgozó iparos kettőnél több tanoncot vesz fel állandó alkalmazásra, arról azonban nem rendelkezik, hogy az alkalmazásnak az adóév mennyi idejére kell kiterjednie ahhoz, hogy a már kivetett adó töröltessék, s így alapos kétely merülhetne lel arra, hogy bekövetkezhetne-e a törlési kötelezettség, ha a határt meghaladó alkalmazotti létszám az adóévnek csak egy kis részére, s nem a túlnyomó részére terjed ki, helyesen kiterjedése csak feltételezhető. Az Élr. 5. §. 4. bekezdésének utolsó mondatát joghatályos ren-* delkezésnek nem is tekintem. Ennek kifejtése előtt még érdemes az