Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Az állami pótadóról

Joggyakorlat. 83 Törvénykezési illeték. 1914 : XLIII. t.-c, 37. és 41. 32. Ha a viszontkereset támasztó peres fél azon tárgyaláson, ajnelyen a viszontkeresetet támasztotta, a viszontkeresetéről a jegyzőkönyv be­rekesztése előtt lemondott és a kereseti érték kisebb, a jegyzőkönyvi illeték alapjának megállapításánál a kerepelt pertárgy értékét keli ala­pul venni. INDOKOK: A pénzügyigazgatóság azért követeli a tárgyalási jegyzőkönyv ille­tékét panaszostól 120.000 P alapulvételével, mert az illeték tárgyáiu szolgáló házassági bontóperben az alperes 120.000 P megítélése iránt viszontkeresetet támasztott Igaz ugyan, hogy az 1914. évi XLIII. t.-c. 37. §-ának a harmadik bekezdése értelmében a tárgyalási jegyző­könyvek illetéke a kereset és viszontkereset értéke közül a nagyobb érték alapulvételévei rovandó le azonban tekintettel arra, hogy alperes viszontkereseti követelését az 1939. március 27-iki tárgyaláson 'tá­masztotta, de ugyanakkor, tehát még a jegyzőkönyv berekesztése előtt, arról le is mondott, a jegyzőkönyv illetékét pedig az 1914. évi XLIII. t.-c. 41. §-a értelmében annak berekesztésekor kell leróni, — panaszostól csak a pertárgyér léknek 5000 P — megfelelő illeték' le­rovását lehet követelni. Minthogy pedig az ennek megfelelő illetéket panaszos lerótta, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (M. kir közigazgatási bíróság 624 1942. P. szám). Társulati adó, T. H. 04 12. §. 33. A szeszfőzés jogosítványának az 1938:XXX. t.-c. alapján történt megszűntetéséért megállapított kártaluftitási összeg tekintet nélkül arra, hogy az nem egyszerre és nem egy év a'J&tt nyer kifizetést, az adói­alap megállapításánál annak az évnek a nyereségét növeli, amelyben a szeszfőzés jogosítványa megszűnt, Illetve amelyben a kártalanítási ösz­szegre — bár részfizetés csak — kifizetés történt. 1 INDOKOK: Panaszos azt sérelmezte, hogy az ipari szeszfőzdéje üzembentar­tásának és jogosítványának az 1938 : XXX. t.-c. alapján történt meg­szüntetéséért megállapított 3,033.011 P kártalanítási összegbői kész­pénzben kifizetett 1,011.003 P 67 f levonása után fennmaradó és a jövőben 25 év alatt a vállalat részére {folyósítandó 2,022.007 P 33 í vételárnak minősíttetett és a mérlegszerű nyereséghez hozzáadatott és az 1939. évi társulati adó az így megnövelt nyereség alapján ,álla­píttatott meg. Álláspontja szerint ez az összeg nem vételár, hanem kár­talanítás, ami a jogosítvány megvonása folytán elmaradt jövedelmet pótolja, — az tehát egy összegben nem aktiválandó tétel, s így egy évnek a nyereségét nem növelheti, hanem abban a részletekben és idő­ben vonható csak adó alá, amelyben azt meg fogja kapni. Panaszos ipari szeszfőzdéjét az 1938 : XXX. t.-c. 23. §. (1) bek. szerint ki'kellett sajátítani, vagy üzembenlartását kártalanítás mellett meg kellett szün­tetni. A m. kir. minisztérium 1938. évi 6133. M. E. sz. rendeletével panaszos ipari szeszfőzdéje üzemben tartásának kártalanítása mellett való megszüntetését rendelte el. A T. 23. §. (6) bek. szerint a szesz­főzde tulajdonost a jogosítvány megszüntetéseért és a kincstár tulaj­donába átment )>erendezési tárgyakért kártalanítás illeti meg. Enne"k a kártalanításnak az összegét a pénzügyminiszter 150.192/1938. sz. ren­deletével 3,033 011 P-ben állapította meg, amelynek egy (harmadrésze, egyszerre kifizettetett,, a ienmaradó 2 022.007 P pedig 1938. augusztus 3l-től kezdődő 25 év alatt kamatokkal együtt félévenkint esedékes részletekeben fog kiutaltatni. Panaszos csak az 1938. évben felvett

Next

/
Thumbnails
Contents