Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

52 Joggyakorlat. INDOKOK: A m. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése alapján megállapítható, hogy a .panaszos a m. kir. államvasutaknál géplakatos minőségben volt alkalmazva és 1910. március 14nén szolgálatának teljesítése közben üzemi balesetet szenvedett. ("Ennek folytán 1910. szeptember 26-tól nyugbérelték. Részére 1938. évben havi 19 P 80 f. nyugbért és 191 P 77 f baleseti járadékot folyósítottak. A m. *n. adófelügyelőség eme baleseti jái'adék után — havonkin 1 192 P 19 f-| számítva, az 1938. és 1939. évre kivelette az általános kereseti adót, nemkülönben az 1939. évre a jövedelemadót is. Az adófelszőlamlásí bizottság ezjt a kivetést fenntartotta, azzal az érveléssel, hogy a K. H. ö. 2. §. 4. pontja és a 133690/1928. VII a. P. M. rendelet" értelmében a m. kir. államvasutak által kifizetett baleseti járadék, amennyiben annak évi összege a 960 P-l meghaladja, „általános kereseti adó alá tartozik. A most hivatkozott 2. §. 4. pontja szerint az ott említett, törvényen, bírói ítéleten alapuló, vagy szerződéssel megállapított járadékszerű, visszatérő szolgáltatásokból származó jövedelem csak abban az esetben esik általános kereseti adó alá, ha nem szojgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapszik. A megállapított tényállás szerint a panaszos a baleseti járadékot szolgálatának teljesítése közben elszenvedett üzemi balesetből kifolyólag kapja. Az ilyen baleseti járadék pedig szolgálati viszonyból származónak minősül és igy nem esik általános kereseti adó alá. A m. 'kir. Pénzügyminiszter is erre a/, álláspontra helyezkedett a m. kir. államvasutak igazgatóságához intézett 111.645/1930. VII. a. számú rendeletében. A m. kir. Pénzügyminiszter által ugyancsak a m. kir. államvasutak igazgatóságához intézett 133./1928. VII. a. számú rendelete nem ilyen természetű baleseti járadékokra vonatkozik. A m. kir. államvasutak igazgatóságának .91.166/1940. Kszh számú értesítése szerint a panaszosnak nyugbérének és baleseti járadékának együttes összege után az alkalmazottak kereseti adóját hivatalból levonták és levonják ma is. A kifejtettek szerint tehát a panaszos által élvezett baleseti járadék után az általános kereseti adó kivethető nem volt. De nem volt kivethető a Jövedelemadó sem mert a J. V. H,. Ö 5. §. (I) bekezdés 10. a, pontja és az élihez fűzött utasítás (1) bek. 1. pontja értelmében a szóban Levő baleseti járadék nem esik jövedelemadó alá. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 7812/1941. P. szám.) Jövedelem- és vagyonadó. .I V H Ö. 18. §. 1 és 34. .§, '3) bek 18. I. Zárgondnok által a zárlat jövedelméből ellátási díj címén fizeleti összeg húszszorosát a vagyonadó alapból levonni nem lehet. II. Zárlati kezelés alatl álló házbirtok jövedelmének kiszámításánál is alkalmazni kell a i. V. H. 6. 18. (1) bekezdését. INDOKOK: Panaszos az alábbi kifogásokicai támadla a II. fokn határozatot: 1. Vagyonadó. 1. A házingatlan értékél tévesen számították ki létben foglaltak szerint 224.826 P és 81. f. 2 A tőketartozások 237.479 - P-ben. mert annak értéke az 1500,1938. M E rendéhelyes összege 212.208 P 78 f, nem pedig 168.430.— P ''Azoknál a bekebelezett terheknél, amelyeknél nem állt módjában igazolásokat csatolni, kéri azok hivatalból való beszerzését. II. Jövedelemadó. Kéri bevallásának a házbirtokból eredő jövedelem összegére vonatkozó részében változatlan elfogadását és annak kimondását, hogy a J. V. H. 0. 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés