Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

46 Rendeletek. a növekvő közszükségletekkel szemben nem tudná az államháztartás egyensúlyban tartani. Különösen tárgytalanná vált aiz a csaknem 10 lévén át ismételt figyelmeztetés, hogy a munkanélküliség enyhítés* véget l löbb munkást foglalkoztató munkaadóknál új adókiveLési eljárási — egymagában a több munkás foglalkoztatására való utalással — nem szabad elrendelni, mert ez a jelenség háborús gazdasági viszonyok mellett elő sem fordulhal, következésként a vállalat va^r üzlet fejlődésére a személyzet növekedéséből helyes és okszerű következtetést lehel vonni. RENDELETEK A jövedelem- és vagyonadó kivetéssel kapcsolatosan néhány kéréé* szabályozása. I. A jövedelemadó téleleinek alkalmazásával kapcsolatban az 1940: XXII. t.-c. 36. §-ának (2) bekezdése aként rendelkezik, hogy a magasabb fokozatok alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele. Ugyanennek a törvényhelynek (5) bekezdése pedig aként intézkedik, hogy .azoknál a« adózóknál, akiknek tiszta jövedelme a €000 pengőt nem haladja meg, a jövedelemadóból 10 pengőt — mint az adómentes 1000 P jövedelemre eső adót — le kell vonni. Ezek közül a rendelkezések közül csupán az utóbbi rendelkezés nyer alkalmazást olyan magánalkalmazottaknál, akiknek szolgálali ütletménye a 3600 pengőt meghaladja, míg az előző rendelkezés, vagyk hogy a jöA'edelemtöbblet felél az adótétel nem haladhatja meg, az adókötelezettség beállta után csak a következő jövedelemfokozatnál, vagyis 3700 pengőn felüli jövedelemnél érvényesül, tehát a 3600 pengőt alig meghaladó adóköteles szolgálati illetmény után mái" 80 P, illetőleg 10 P levonása után 70 P jövedelemadót kell fizetni, következéskénl a* adózónak kevesebb jövedelme marad, mintha a szolgálati illetmény* éppen 3600 P, vagy annál kevesebb volna. A helyes, arányos és igazságos adóztatás érdekében hozzájárulok ahhoz, hogy az adóidvető hatóságok minden olyan esetben amikop az adózónak kizárólag szolgálati illetményből származó jövedelm* van, a 3600 pengőt meghaladó szolgálati illetmény után mindaddig, amíg a 3600 pengőn felüli jövedelemrész fele kevesebbet tesz ki, mini a megfelelő jövedelemadó összege, az idézett I940:XXII. t.-c. 36. §. bekezdésének értelemszerű alkalmazásával csak a 3600 pengőn felüli jövedelemrész felét vessék ki jövedelemadó fejében. Ebből következik hogy ha valakinek az adóköteles szolgálati illetménye pl. 3640 pengői tesz ki, jövedelemadó fejében csak a 3600 pengőt meghaladó jövedelemrész felét: 20 pengőt lehet számításba venni, ebből is 10 pengőt - mint az adómentes jövedelemre eső adót, — le kell vonni és m lajstromban csak 10 P adót lehet kivetni; ha az adózó szolgálati illetménye pl. 3680 P, akkor jövedelemadó fejében csak 40 pengőt lehet számításba venni, ebből is 10 pengőt le kell vonni, úgy hogy a lajstromban csak 30 pengőt lehet kivetni, slb., vagyis a teljes adótételt csak akkor lehet alkalmazni, ha az adózó adóköteles szolgaloti illet-