Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

Rendeletek. 47 menye a 3770 pengőt eléri, vagy megnaladja. mert ebben az esetben a 3600 P adómentes szolgálati Illetmény és' á 3770 P adóköteles szol­gálati illetmény közötti különbözet már 170 pengőt tesz ki. amelyből az erre eső 85 P jövedelemadó összegének levonása után a Jövedelem fele érintetlen marad. II. Az 1940 XXII L-e 29. §-a szerint a kikötés nélkül önként adolt lámoga'ások nem esnek jövedelemadó alá a 1. merő. íeln.e.iő és olda'ási rokonoknál abban az esetben, ha az, aM az önkéntes támogatási nyújtja, jövedelemadót fizet, a jövedelem- és vagyonadóról "szóló 1927. évi 500. P ML számú hivatalos összeállítás 15. g-ának 2. pontja szerint pedig az ilyen ingyenes szolgáltatások az azt nyújtó személy jövedelemadó alapjából nem vonható le. Ennek a rendelkezésnek nyilvánvalóan az a célja, hogy az ilyen kikötés nélkül adott támo­gatások nyújtásával a családfő jövedelemadóalapját ne lehessen szét­darabolni és a jövedelemadó lételeinek fokozatos alkalmazását ki­játszani Előfordulnak azonban olyan esetek is. amikor az adózói a rokoni támogatás szolgáltatására nem magánjogi kikötések, szerződések, vagv végrendeleti intézkedések kötelezik, hanem az adózó ezt azért szol­gáltatja, mert olyan rokonról van szó, akivel szemben valamelyes tartási kötelezettség terheli, vagy az ilyen támogatás szolgáltatására a családi kötelékből folyó erkölcsi okok kényszeritik Nem emelek tehát észrevételt az ellen, ha az ilyen kötelezettség nélküli támogatá­sokat is levonják az adókivető hatóságok az adózó jövedelemadó alap­jából, abban az esetben, ha az ilyen támogatások összege nem haladja meg azt a mértéket, amelyrée az adózó rokonainak életkörülményeik szerint feltétlenül szükségük van továbbá, ha az ilyen tartási köte­lezettség, yagy erkölcsi ok fennforgását kétségteíenüf nieg lehet álla­pítani és ha az egybevetett adatok is azt bizonyítják, hogy a rokoni támogatás nyújtása nem a fokozottabb adótétel alkalmazásának ki­játszása céliából történik:. Ónként érthetően, minden olyan esetben amidőn az aókivető ható­ságok a .kikötés nélkül adott támogatást élvező személyek lakóhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalt) soron kívül kell értesíteniük, hogy a levont támogatás összegét a támogatást élvezőknél jövedelem­adó alá vonhassák. Ilyen esetekben a támogatás kikötés nélküli jelle­gére való tekintettel nem emelek észrevételt az ellen, ha a támogatás összege után a támogatást élvező személyeknél az általános kereseti adó kivetését a m. kir. aóhivalalok mellőzik. III. A honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 137. csanak végrehajtása tál­cában kiadott 83.800. Eln. Lgy 1940. és 104.000. Eln. 35,1941 számú honvédelmi miniszteri rendeletek arra kötelezik a ház tulajdonosé kai. hogy az építésügyi hatóság által kijelölt, épületekben határidőn belül szükségóvóhelyet létesítsenek. Ezzel kapcsolatban az 1941. évi május 31-én kelt 114.500 VII. 1941. számú rendeletem az ilyen légoltalmi szükségóvóhelyek építésére átalakítási adókedvezményt engedélyez ab­ban az esetben, ha ennek létesítésével felmerült és igazolt költségek az 1941. évi házadókivetésnél alapul vett nyersbérjövedelem, vagy kaszonérték lO^o-át meghaladják és ha a létesített óvóhely meg­leld azoknak a műszaki kikötéseknek, amelyeket az idézett rende­letem 1. §-ának 1—8. pontja tartalmaz. Ebből következik, hogy ilyen házadókedvezményben nem voltak részesíthetők azok az épületek­amelyeknél az építési költségek a nyersbérjövedelem 10-o-át sem érték el: de nem voltak ebben a kedvezményben részesíthetők az ideiglenes házadómentességet éhező, valamint az olyan épületek tu­lajdonosai sem. amely épületek a jóváhagyott szabályozási terven

Next

/
Thumbnails
Contents