Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről
Dr. Csulak E.: A kivetési körrendeletről. 37 A kivetési körrendeletről. írla: Dr. Csulak Elemér miniszteri osztályfőnök. A pénzügyminiszter kivetési körrendelete sarkpontja az évenkénti kereseti és jövedelemadó, de különösképen a vagyonadó kivetésének. Ezt a körrendeletei sürgetve várja mindenki, — adózó és adókivető egyaránt: az adózó ebből tudja meg, hogy egyes értékeket, amelyekből a jövedelme és vagyonának értéke alakul, a pénzügyminiszter miként állapította meg, a kivető pedig megkapja azt a zsinórmértéket, amelytől mindaddig nem térhet el, amíg az eltérést a bevallás adatai, az adózó bizonyítékai vagy a hivatalosan beszerzett adatok nem indokolják. A kivetési körrendelet szerkezete szerint részben magyarázó, részben értékeket megállapító, részben a kivetésre utasítást tartalmazó részeket foglal magában. Ezt a szerkezeti beosztást a kivetési körrendelet egy évtizednél hosszabb idő óta követi, nyílván annál a lélektani oknál fogva, hogy a rendszerváltoztatást és a folytonos gondolati elmozdulásokat sem az adózók, sem a kivető hatóságok nem szerelik. Sőt a kivetési körrendeletek egyes szóhasználata annyira bevésődött már az érdekellek emlékezetébe, hogy sokszor egy-egy mondatfűzés, vagy kifejezés megváltoztatása gondolkodóba ejti még a kivető közegekel is, hogy vájjon ezzel a változtatással mit akarhat a pénzügyi körrendelet is legnagyobb részében megtartotta az 1941. évi kivetési közigazgatás legfőbb irányítója: a pénzügyminiszter. Ez a magyarázata annnak, hogy a most megjelent 72.000/1942. VII. számú kivetési körrendelet intézkedéseit, úgy, hogy az egyes rendelkezések ismertetésénél elegendő lesz a figyelmet azokra a változott részekre felhívni, amelyek az eddigi intézkedésektől egészben vagy részbén eltérnek. Az általános kereseti adó kivetésével kapcsolatban új intézkedés nem történt; a kivetési körrendelet emlékeztetésül ismétli a halászzatból származó jövedelem adóztatására és a kishaszonbérlők adómentességére vonatkozó rendelkezéseket, az utóbbiak közül kihagyván mindazokat az átmeneti intézkedésekel. amelyekre csak az 1941. évi adókivetésnél voltt szükség. Az ilyen átmeneti intézkedések kimaradlak a "kézműiparosok adóztatására vonatkozó részből is, amely rész még azért is érdekes, mert a kézműipar minősítésére vonatkozólag további részletezést nem tartalmaz, jeléül annak, hogy a kézműiparos fogalmának szabatos meghatározásán kívül az iparágak tétejes felsorolását szükségtelennek tartja. Ilyen tételes felsorolás ugyanis a gazdasági élet folytonos fejlődése mellett csak hiányos vagy szűkkeblű lehelne, helyesebb tehát, ha a keret kitöltése a joggyakorlatnak jut feladatául. A jövedelemadó kivetéssel kapcsolatban ilyen általános elvekel tartalmaz a földbirtok jövedelmének kiszámítására vonatkozó rész-