Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút

Dr. Pláner I.: Szabályt, adóbeh. szárm. kárt. igények és polg. perút. 63 hivatalos összeállítás alapján a végrehajtató semmiféle jogorvoslattal sem élhet A végrehajtást szenvedett részére végrehajtási panaszt biztosít a törvény s harmadik személyeknek lényegileg csak az igényper áll rendelkezésére.« Az igényperről pedig megállapítja, hogy a kérelem kedvező elintézése a kérdéses esetben nem remélhető. Le kell tehát szögeznünk azt a tényt, hogy más, harmadik személynek a végrehajtás során szabálytalan eljárással okozott károk íregtéiítése iránt szabályszerű jogorvoslati lehetősége nincs és így nem is állhat módjában az, hogy az alsófokú közigazgatási hatóságtól és végső fokon a Közigazgatási Bíróságtól kárának megtérítését igényelhesse. Márpedig a jogalkotónak nem lehetett az a célja, hogy a károsult igényének érvényesítését lehetetlenné tegye. \ agyis, fentiek szerint kialakult álláspontunkat röviden összeíoglalva: szabálytalan adóvégrehajtásból (behajtásból) magánszemélyt ért kár megtérítése iránt, a vétkes adó-közeg ellen irányuló igény csakis akkor nem tartozik polgári perútra, ha a károsult maga az adóvégrehajtást szenvedő, vagy jogi sorsában osztozó, s így az adóhatóságokkal közigazgatási jogviszonyban álló személy. Még jobban alátámasztja jogi álláspontunkat a Közigazgatási Bíróság nébány konkrét határozata, melyből az egyik a Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatainak tárába is felvétetett. így kimondotta •a 4461 1938. P. sz. határozat, hogy a végrehajtási cselekményből a hátralékosra hárult jogtalan kárt, a végrehajtási cselekményben résztvett hatósági közegek (fegyelmi és büntetőjogi felelősségük megállapítása nélkül is) megtéríteni tartoznak. Az 5359 1939. P. sz. hat. szerint: az árverés felfüggesztése ellenére megtartott árverés miatt a hátralékost ért kárt meg kell téríteni. Hasonló: 12.557 1939. P. stb. Figyelemre méltó a P. 12.953 1934. sz. határozat. Ez ugyanis, midőn a kárigényt közigazgatási úton eldöntendőnek tartja: kifejezetten a magáníél; terminus technikust használja. Az ítélet alapjául szolgáló tényáliár. szerint a károsult maga az adóvégrehajtást szenvedő volt, aki azt vitatta, hogy a lefoglalt borát tiltakozása ellenére áttöltörték a község rossz boroshordóiba s ennek következtében a bor kifolyt. Ez ítélet tehát, midőn a magáníél : kárigényét tárgyazza, az alatt nyilvánvalóan az adóhátralékost, a végrehajtást szenvedőt érti. Hasonlóan döntött az 1967. sz. elvi határozat is, mely a 13.729/ 1936. sz. ügyben kimondotta közigazgatási eljárás alapján, hogy a hatósági közegeknek a jogatlan végrehajátsi eljárásukkal okozott károkat a »feleknek« megtéríteni köelesek. A felek kifejezés alatt nyilvánvalóan csakis az adóeljárásban résztvevő magánszemélyt lehet érteni. Tekintettel arra, hogy a határozat indokolásából megállapíthatóan a panaszos valóban a végrehajtást szenvedett volt, valamint hogy a Közigazgatási Bíróság a KKHÖ. 131. §-ára való hivatkozással és erre alapozva ítélte meg a kárt: nyilvánvaló, hogy felek — magánfél fogalom alatt csakis a közigazgatási jogvi-