Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - A jövedelemadó egyes rendelkezéseit módosító ujabb jogszabályok [1. r.]

Dr. Csutak E.: A jőv.-adó rendűik, mód. új jogszabályok. 57 val megadóztatható volna;, ebben az esetben tehát a rokoni támogatást az azt élvező személy egyéb jövedelméhez hozzá kell adni és azt nála kell jövedelemadóval megadóztatni. A rendelet 3. §-a a versenyistálló-tulajdonosok versenyfuttatásból eredő jövedelme külön megadóztatásának "kérdését szabályozza. A jövedelemadó fizetési kötelezettséget a rendelet a kereseti adó fizetési kötelezettséggel köti össze, és akként rendelkezik, hogy a versenydíjak levonás nélkül számított teljes összege után a versenyt rendező egyesületek lo/y-ot kötelesek jövedelemadó és járulékai fejében levonni és a "kereseti adóval együtt a község pénztárába befizetni. A rendelet 4. §-a a jövedelemadó alapjának kiszámításánál a nyersbevételre az 1940:XXII. t.-c. 31. §-ában megállapított fogalom pontos körülírását tartalmazza.' A törvény rendelkezése szerint ugyanis a nyersbevétel különböző tételekből alakul és az utasítás ezeket az egyes alkotó részeket magyarázza meg részletesen. Eszerint a nyersbevételhez elsősorban a készpénz-bevételt kell számítani. Készpénzbevétel alatt nemcsak a váltópénzzel és bankjeggyel történt fizetést kell érteni, hanem a bankszámlán történt jóváírást is; de készpénzfizetésnek számít a csekkel, utalvánnyal és leszámítolásra alkalmas váltóval történt kiegyenlítés is. Ezek közé a váltók közé az ú. n. fedezeti váltók nem számíthatók abban az esetben, ha azok az üzletből származó követelések biztosítására szolgálnak. A készpénzbevételek között kell elszámolni azoknak a terményeknek vagy, termékeknek a forgalmi értékét is, amelyeket az adózó gazdaságában használt fel, vagy másoknak ellenszolgáltatás nélkül ajándékozott, mert az előbbi esetben a felhasznált termények, vagy termékek értékét azokkal a kiadásokkal kapcsolatban hozhatja levonásba, amely kiadások fedezésére azokat felhasználta (pl. gabonával vagy, más gazdasági termékekkel az alkalmazottakat fizeü), az utóbbi esetben pedig a jövedelmének egy részét olyan célra használta fel, amely címen adómentes kiadást felszámítani nem lehet. A nyersbevételhez másodsorban a követeléseket kell számítani, de ezek közül csak azokat, amelyek az eladott termények, állatok és termékek vételárának hitelezése folytán, tehát az adózó üzletének vagy gazdaságának keretén belül keletkeztek. A követelések közé nemcsupán a könyvköveteléseket, hanem azokat a követeléseket is kell számítani, amelyek kötelezvényen vagy váltón alapulnak. A követelések közé kell számítani azokat az engedményezett követeléseket is, amelyek nem az adózót, hanem az adózó adósait illetik meg harmadik személyekkel szemben, de amelyeket az adósai éppen a tartozásuk kiegyenlítése fejében engedményeztek reá. Természetesen, a követeléseket, vagy azok egyes részleteit annak az évnek a nyersbevételéből, amely évben kifizettettek vagy más módon kiegyenlíttettek, le kell vonni, hogy az újból való megadóztatás veszélye elkerültessék; ennek a kihasításnak vagy elkülönítésnek azonban az a feltétele,