Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - A jövedelemadó egyes rendelkezéseit módosító ujabb jogszabályok [1. r.]

56 Dr. Csulak E.: A jöv.-adó rendelk. mód. új jogszabályok. tőleg a vagyonérték az 5000 P-t, mert a 600 P-nél kisebb jövedelmekre, illetőleg az 5000 P-nél kisebb tiszta vagyonokra a törvényben megfelelő adótétel nincsen. Az utasítás 1. §-ának (6) bekezdése ezt a kérdést olyan módon oldja meg, hogy ilyen esetekben a jövedelemadót lo/o-kal, a vagyonadót pedig lo/0o-kel kell az egész jövedelem, illetőleg az egész vagyonérték után kiszámítani és a társulat terhére kivetni. Önként érthetően, ha a közbirtokossági társulat évi egész tiszta jövedelme az 1000 P-t és vagyona az 5000 P-t nem haladja meg, terhére jövedelem- és vagyonadót megállapítani nem lehet, mert az ilyen jövedelmek és vagyonok az általános szabályok szerint is mentesek a jövedelem- és vagyonadó alól. A jövedelem- és vagyonadó fizetési kötelezettségre nézve azonban teljesen közömbös, hogy a társaság tagjai a jövedelemből tényleg milyen összeget vettek kézhez és a jövedelemadó fizetési kötelezettséget az sem befolyásolja, hogy a társulat a maga jövedelmét mire fordítja, éspedig még abban az esetben sem, ha az 1935:1V. t.-c. szerint a társulat erdőgazdasági alapot, tartaléktőkét vagy pénzalapot köteles létesíteni. Az idézett rendelet 2. §-a a kikötés nélkül, önként adott rokoni támogatások adómentességét szabályozza az 1940:XXII. t.-c. 29. §-ában foglalt új rendelkezéseknek megfelelően. A rendelet elsősorban azt a kérdést tisztázza, hogy rokoni támogatások alatt milyen juttatásokat kell érteni. Eszerint rokoni támogatások azok a pénzbeli vagy természetbeni juttatások, amelyeket a szülők, vagy nagyszülők adnak gyermekeiknek vagy unokáiknak, vagy pedig ezek a személyek, tehát a gyermekek vagy unokák adnak szüleiknek vagy nagyszüleiknek, végül amelyeket az oldalrokonok, tehát testvérek adnak egymásnak, vagy a testvérek egymás gyermekeinek vagy megfordítva, ezek a gyermekek szüleik testvérének. Az idézett rendelet másodsorban megállapítja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a rokoni támogatás az azt élvező személy tiszta jövedelméből levonható legyen. Az egyik feltétel az, hogy a rokoni támogatásnak önkéntesnek kell lennie, a másik pedig az, hogy az a személy, aki a támogatást nyújtja, jövedelemadót fizessen, tehát a rokoni támogatás annál az oknál fogva, hogy azt az általános szabályok szerint az adóalapjából le nem vonhatja, nála kerüljön adó alá. Az első feltétellel kapcsolatban a rendelet önkéntesnek csak az olyan támogatást ismeri el, amelynek szolgáltatására az azt nyújtó személy sem közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezettséget nem vállalt, sem őt ennek a szolgáltatásnak nyújtására jogszabály nem szorítja és mindkét esetben az önként adott támogatásért semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesül. A második feltétellel kapcsolatosan megemlíti a rendelet — mint kizáró okot — azt az esetet, ha a támogatást nyujLó személy nem lakik vz ország területén, és nincs az ország területéről származó olyan jövedelme, amely után a magyar állam területén jövedelemadó-