Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

Joggyakorlat. 35 felebbezési eljárás jegyzőkönyvére, sem pedig a felebbezési bíróság ítelete után illeték nem jár. Tehet panaszos is csak ezt a két illetéket támadja. Különben a felebbezésben is csupán a felebbezési jegyzőkönyv és a II. fokú határozat után megállapított 10 pengő illeték tőrlesét kérte. Ezért a felebbezéssel meg nem támadott 6 pengő egyszeres és a mulasztás következményeként jelentkező 12 pengő felemelt illeték, összesen tehát 18 pengő illetékköveteléssel szemben jogerőre emelkedett. Amiért az ez ellen is előterjesztett panaszbeli kérelme t_ vissza kellett utasítani. A felebbezés a felebbezési bírósági jegyzőkönyv és a II. fokú határozat illetéke címen kiszabott összegek elleni panasznak azonban helyt kellett adni. Az 1931. évi 7400. P. M. számú rendelet 1. §. (1) bekezdésének 4. pontja szerint a felhívott jogszabály I. fejezetében megállapított törvénykezési illetéket keh leróni a sajtóról szóló 1914. évi XIV. t.-c. 21. §-a alapján magánszemélyek által folyamatba tett helyreigazítási ügyekben. A felhívott jogszabály 2. §. (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az 1. §-ban felsorolt eljárásokban, hacsak ez a fejezet mást nem" rendel, a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban irányadó illetékügyi jogszabályok (1914:XLIII. t.-c, 1920:XXIV. t.-c. II. fejezet, 5100/ 1931. M. E. rendelet, stb.) megfelelő alkalmazásával úgy kell a törvénykezési illetéket leróni, hogy az eljárás tárgyának értékét a járásbírósági eljárásban 1000 pengőnek, a törvényszéki eljárásban pedig 2000 pengőnek kell tekinteni. A sajtóról szóló 1914. évi XIV. t.-c. 21. §-a a felebbezési eljárás tekintetében csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a járásbíróság ítélete ellen huszonnégy órán belül egyfokú felebbezésnek van helye és hogy a felebbezés fölött az illetékes kir. törvényszék tanácsülésben három napon belül köteles, határozni. A 7400 1931. P. M. rendelet sem tartalmaz különleges rendelkezést a felebbezési eljárás jegyzőkönyvének illetékére nézve, következéskép a fent felhívott 2. §-a alapján a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokra vonatkozó illetékügyi rendelkezéseket kell álkalmazni. Az idevonatkozó 1914. évi XLIII. t.-c. 6. §-a pedig azt rendeli, hogy a felebbezés nyilvános előadásáról készült jegyzőkönyv illetékmentes. Azt kell vizsgálni tehát, hogy a felebbezési eljárásban tárgyalás alapján határoz-e a felebbezési bíróság, vagy sem? Ezt a kérdést a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. t.-c.-nek a felebbezéseket tárgvaló része dönti el. Ennek a résznek az 550. §. első bekezdésében is hivatkozott 399. §-a szerint a nyilvános tanácsülésen lelek és képviselőik nem szólalhatnak fél. "Vagyis a félébbezési bíróság nem tárgyalás, hanem nyilvános előadás alapján dönt. A feh'bbezés nyilvános előadásáról készült jegyzőkönyv pedig illetékmentes. A felebbezési jegvzőkönyv után kiszabott illeték tehát törlendő. De törlendő a II. fokú határozat illetéke is, mert az I. fokú határozat után -az illeték kiszabatott és mert határozati illeték címén a kincstár csak egyszer követelhet illetéket. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 6815,1938. P. szám.) 111. szab. 89. §. b) pont 3 \ hagyatéki illetékre nézve a leltározásnál jelen nem volt félre nézve akkor áll be az illetékkötelezettség, amikor a leltár kiállításáról tudomást szerfcett. INDOKOK: Panaszos az illeték és a pótlólagosan előírt félemelt illeték törlését va<*y annak kimondását kéri, hogy az illetékkiszabás időelőtti és a hagyaték jogerős átadásáig függőben tartandó, s hogy az illetékért kizárólag a hagyatéki vagyon felei és ő a hagyatéki vagyon