Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

36 Joggyakorlat. erejéig tartozik csak felelősséggel. Az 5100/1931. M. E. számú rendeletnek II. címe alá ftartozó 24. j§-a értelmében a Iéltárak okirati illeték alá esnek. A leltárak az azutáni illetékkötelezettség megállapítása szempontjából a bizonyítványok általános fogalma alá tartozó okiratok. Az illetéki szabályok 89. §. b) pontja értelmében tehát azoknak az illetékéért az ;a fél felelős, akinek javára az okiratot kiállították. Ha pedig többen vannak azok a felek, akkor az emiitett §. utolsó bekezdése értelmében azokat egyetemleges fizetési ^kötelezettség terheli. A kir. kincstárnak az illetékhez való Joga az "illetéki *zaDályok 16. §-a értelmében általában az okirat kiállításának az időpontjában áll be. A 'felek kötelezettsége idejének kezdetére nézve azonban a leltár különleges -okirat, amennyiben azt nem mindig a felek kérelmére vagy tudtával, hanem hivatalból, a felek kérelme, sőt tudta nélkül ki l ehet állítani. Az olyan okiratra nézve ped,-g, amelyet nem a fél jelenlétében, a fél tudomása nélkül állítanak ki. az azutáni illetékkötelezettség csak akkor állhat be, amikor a fél az okirat kiállításáról "tudomást szerzett. A leltárra is ez alkalmazandó. Az a fél, aki a leltározásnál jelen volt, a leltár befejezésekor köteles a béívegben való lerovást teljesíteni, vagy ha a leltár illetéke a 100 pengőt meghaladja és az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 24. §. (2) bekezdésében megadott lehetőség alapján a közvetlen befizetést választja, azt az 5100/1931. M. E. rendelet 68. §. (2) bekezdésében megállapított 15 nap alatt kell teljesítenie. Ha pedig a fél á leltározásnál jelen nem volt, az illeték lerovása Iránti kötelezettsége akkor álf be, amikor a leltár kiállításáról tudomást szerzett. Természetesen, a leltár illeték összegéhez mérten a fenti módon. Jelen esetben panaszos olyan fél, akinek a javára is történt a leltár kiállítása, mert panaszos öröklésre hivatott volt, s ,amint ezt a rendelkezésre álló és a hagyatékra vonatkozó Vk. 24/1938. t. a. kiszabási iratokból a bíróság megíezettség mellett terheli. A b-i és a b-i leltárak készítésénél panaszos állapította, abból a hagyatékból tényleg örökölt is. A leltár utáni Illeték tehát őt a többi öröklésre hivatottakkal 'egyetemleges kötemeghatalmazottja jelen volt. Ezeknek a leltáraknak az illetékét és a leltár után járó illeték összegénél fogva a bélyeggel való lerovás elmulasztása folytán járó felemelt illetékért panaszos felelős. De ugyancsak felelő^ a \-i és a m-i leltár illetékéért és a felemelt illetékért is, bár sem a panaszos, sem a meghatalmazottja a leltározásnál nem volt jelen, — ment nem is állította, hogy a leltárak kiállításáról az azok utáni illeték kiszabása előtt tudomást nem szerzett. Ez alapon a m-i leli ár után bélyeggel lerovandó illetéknek a leltár kiállításakor, illetőleg annak kiállításáról való tudomás szerzésekor azonnal való lerovása; a 1-i leltár után pedig akár bélyeggel, akár közvetlen befizetéssel is leróhatott illetéknek a leltár kiállításakor, vagy a kiállítástól esetleg annak tudomásra jutásától számított 15 nap "alátt kötelességében állott. Minthogy egyiknek sem tett elege't, sőt most is az illetékkötelezettségének hiányát vitatja, — tőle a felemelt illetéket' is jogosan követelik. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 4879/1939. P. szám.)