Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

Rendeletek. 27 számlát is, cégszerű aláírással ellátott másolatban, csatolni; kötelesek továbbá az ilyen társaságok a bevallásuk szerint az 1941. évi január -I -ííí szerzett s méS illetékegyenérték alá nem vont ingatlanaikroi az 1941. cvi adóalapot igazoló adó- és értékbizonyítványon felül az ilyen ingatlanok szerzési évének adóalapját igazoló adó- 'és értékbizonyítványt is csatolni. Földadó alá nem eső beépítésre szánt leieknél meg ezek forgalmi értékét (vételárát) is be kell vallani. 5. §. A kiállított és felszerelt bevallást, szabályszerű aláírással, esetleg bélyegzővel ellátva, a fizetésre kötelezett lakóhelye (székhelye) szerint illetékes m. kir. adóhivatalnál (Budapesten a m. kir. illetékkiszabási hivatalnál), ha pedig a fizetésre kötelezett lakóhelve (székhelye) külföldön van, annál a m. kir. adóhivatalnál (m. kir. illetékkiszabási hivatalnál) kell benyújtani, amelynek területén a belföldi ingatlanvagyon vagy annak főrésze fekszik. 6. §. Aki a bevallásnak a fentiekben meghatározott időben és módon pontosan eleget nem Lesz, az 1920:XXXIV. t.-c. 128. §. (3) bekezdése szerint az egy évi ületékegyenérték kétszeres összegét tartozik birság fejében megfizetni. 7. §. (1) A bevallások beérkezése után a m. kir. adóhivatalok (m. kir. illetékkiszabási hivatal) az illetékegyenérték kivetését (kiszabását) haladéktalanul megkezdeni kötelesek. A kivetésre vonatkozó eljárási szabályokat az illetékek kezelése tárgyában 1939. évi 100/P M. szám alatt kiadott utasítás 103—10(5., és 111. §-ai tartalmazzák. (2) A m. kir. adóhivatalok kivetési munkálatait a pénzügyigazgatóságok irányítják és ellenőrzik. (3) Az illetékegyenérték kivetését az 1941. évi június hó 30-ig be kell fejezni. Eddig az időpontig a fizetési meghagyásokat is ki kell bocsátani. 8. §. (1) Az illetékegyenérték kivetési alapját az 1920:XXXIV. t.-c. 121. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. A hivatkozott §. (3) bekezdésében említett beépítésre szánt teleknek kell lekinteni minden olyan földadó alá nem eső területet, amely a község (város) belső területén fekszik, ha nem állapítható meg, hogy állandóan más célra (pl. iparűzés céljára) van rendelve. Az ideiglenes lakóhelyül, raktárhelyül, vagy más hasonló célra bérbeadott telket iparűzés céliára rendeltnek nem lehet tekinteni. (2) Az Í920.XXX1V. t.-c. 121. §-ában foglaltakat kiegészítőén olyan földingatlannál, amelynek kataszteri tiszta jövedelme — valamilyen okból — még nem áll rendelkezésre, az 1820:XXXIV. t.-c. 26. §-ában foglalt szabályok szerint, az 1941. évi január hó l.-jei közönséges forgalmi értéket kell a kivetés alapjául venni. Ha az ilyen ingatlan kataszteri tiszta jövedelmét később megállapítják, az illetékegyenérték fizetésére kötelezett, a kataszteri tiszta jövedelem jogerős megállapításától számított 30 napon belül a kivetés helyesbítését kérheti. Ilyen esetben az ületékegyenérték kivetéséi visszamenőleg helyesbíteni kell. 9. §. (1) Az illetékegyenértéket rendszerint csak az olyan ingatlanok után kell az 1941. évi január hó 1-től kivetni, amelyekre nézve az ebben az időpontban a szerzéstől számított tiz év már eltelt. (2) Az olyan részvénytársaságok, szövetkezetek, vagy korlátolt felelősségű társaságok terhére, amelyeknek célja vagy üzletköre kizárólag vagy túlnyomóan ingatlanok (házak, vagy földbirtokok) kezelése az 1920.XXXIV. t.-c. 123. §. (5) bekezdése értelmében a kiszabási időszak kezdetén megvolt ingatlanaik után az 1941. évi január hó 1-től kell az illetékegyenértéket kivetni. Azt, hogy a részvénytársaság, szövetkezet vagy' korlátolt felelősségű társaság ez alá a rendelkezés alá vonható-e, esetről-esetre kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a részvénytársaság, vagy szövetkezet az