Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

28 Rendeletek. illetékegvenérték alóli felmentését az 1920:XXXIV. t.-c. 122. §. (3) bekezdése alapján azért kéri, meri a nyerészkedés kizárásával csupán az a célja, hogy tagjainak lakást biztosítson, az illeiékegyenértéket a kérelemtől függetlenül ki kell vetni. Kivetés után a kérelmet döntés céljából a pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni. (4) Az illetékegvenérték fizetésére kötelezett által emelt új épületre vagy épülettoldalékra az 1927 :V. t. c. 25. §. (3) bekezdésében biztosított ideiglenes mentesség alkalmazásával kapcsolatban megjegyzem, hogy az ideiglenes mentesség kiterjed az új épület vagy épülettoldalék által elfoglalt telekre is, továbbá, hogy épülettoldalék alatt az emeletráépítés is értendő, végül, hogy az uj épülettoldalék mentességére vonatkozó szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az épületnek az illelékegyenérlék alapjául veendő törvényszerű legkisebb értékének kiszámításánál az új toldalékra eső házadóalapot (nyers házbérjövedelmet vagy haszonértéket) figyelmen kívül kell hagyni. 10. §. (1) Abban az esetben, ha az illetékegyenérték kivetése során kiderül, hogy valamely ingatlan után még az 1941. évi január hó l.-jét megelőző időre is jár illetékegyenérték, annak összegét az új kivetéssel egyidejűleg kell megállapítani. (2) Visszamenőleges kivetés szüksége esetén a fizetésre kötelezettet fel kell hívni, hogy az illetékegyenérték megállapításához szükséges adatokat jelentse be. (3) A visszacsatolt területeken illetékegyenértéket visszamenőleg csak a magyar pénzügyi jogszabályok hatálybalépésének napjáig lehet kivetni. (4) A visszamenőleg kivetett illetékegyenértékről nem kell külön fizetési meghagyást kibocsátani, hanem annak összegét is az új kivetési időszakra megállapított illetékegyenértéket tartalmazó fizelési meghagyásban kell feltüntetni. 11. §. (1) A m. kir. adóhivatalok (m. kir. illetékkiszabási hivatal) az illetékegyenérték kivetéséhez és nyilvántartásához szükséges nyomtatványokat, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, az állami nyomdától azonnal rendeljék meg. (2) A bevallás céljára az 1257. raktári számú Illeíékegyenérték bevallási ív«-et rendszeresítettem. A bevallási ívhez — sok tételből álló ingatlanok felsorolására — belső ívek is igényelhetők. (3) A kivetett illetékegyenértéket az 1276. raktári számú Illelékegyenérlék-számfejtőkönyv« nyomtatványon kell előírni és kezelni. (4) A kivetett illetékegyenértéket a fizetésre kötelezettekkel az 1235. raktári számú új mintájú fizetési meghagyással kell közölni. (5) Az illetékegyenérték kezeléséhez még szükséges többi nyomtatványt továbbra is a 100/1939. P M. számú illetékkezelési utasításban közölt, már eddig is használt minták és raktári számok szerint kell a szükséghez képest megrendelni. 12. §. (1) Az illetékegyenérték fizetésére kötelezettek mindaddig, míg a kivetett illetékegvcnértékről a fizetési meghagyást átveszik, az iiletékegyenértéknek időközben beálló negyedévi esedékességekor az előző kivetési időszakra megállapított illelékegyenértéket kötelesek befizetni. (2) Abban az esetben, ha az előző fizetési időszakra megállapított illetékegvenérték nem pengőértékben volt megállapítva, azt pengőértékre kell átszámítani. (3) A kivételt illetékegyenérték ellen birtokon belül beadott fellebbezés esetén, az időközbeni fizetésre, az 1920:XXX1V. t.-c. 130. §-ában foglalt szabályok irányadók. (4) A kivetett illetékegyenértékről kibocsátott fizetési meghagyásban fel kell tüntetni, hogy a kibocsátásig már eltelt évnegyedekre "eső