Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

24 Rendeletek. után adót nem fizetnek. De a rendelet azt is kimondja, hogy a (>0 éven felüli iparost és a túlnyomórészt napszámkeresetből élő iparost megillető adókedvezmény mindkétféle címen nem adható meg, vagyis ilyen esetben az adóösszegnek a feléi mindenképpen fenn kell tartani. A most elmondott szabásokat nem lehet alkalmazni azzal az iparossal szemben, aki nemcsak iparüzemében alkalmaz segédet, vagy tanoncot, hanem az elvállalt munkát egészen vagy részben otthon dolgozó iparosoknak adja ki feldolgozásra. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a kis kézinűiparosokal megillető kedvezményeket ne élvezzék azok az ipari vállalkozók, akik (az elvállalt munkát másokkal dalgozlatják fel, ők maguk pedig az ipari munka előállításában részt vagy egyáltalában nem vesznek, vagy ' pedig annak csak igen kis részét végzik cl. Az 1910. XXII. t.-c. III. fejezel 16., 17 , Í8„ 20,. 21., 23., 24, §-ainak és az V. fejezet 40. §-a (1) és (2) bekezdésének, valamint 43. és 44. §-ainak végrehajtása tárgyában 160.000/19-íü. VII. Pümin. sz. a. kiadott rendelet főbb intézkedései a következők: Az 1. §. szerint a mesterséges halastavakban folytatott haltenyészlésből, úgyszintén a nyilt vagy zárt vizeken folytatott halászatból származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. A 2. §. állandó mentességet biztosít az általános kereseti adó alól a túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó azoknak a földhaszonbérlőknek javára, akik egy község határában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 P-t tesz ki. A 3. §. az általános kereseti adó alapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket szabályozza. Az adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. Az adóköteles .tiszta jövedelem megállapításánál az adózó foglalkozásából eredő nyers bevételből kell kiindulni. A nyersbevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áruval, vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával vagy bármily más módon történt fizetés, jóváírás, szolgáltatás és minden olyan követelés, amely .áruszállításért, vagy munkateljesítmény fejében az adózót megilleti. A nyers bevételhez kell számítani továbbá az adózó által az adóztatás alapját képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített mennyiség pénzbeli értékét is. A 4. §. a részben adómentes és részben adóköteles vállalat általános kereseti adójának megállapítását szabályozza. Az 5. §. a legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot tartó kézműíparosok általános kereseti adó tételeit, a 6. §. pedig az állandó üzlethely nélkül működő házalók által fizetendő általános kereseti adó tételekel sorolja fel. A 7. §. az ügynökök és alkuszok részére kifizetett, illetőleg jóváírt RENDELETEK