Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - Mezőgazdasági ingatlanok alkotórészeinek értékelése a vagyonadó szempontjából

64 Dr. Szüls E.: Mezőgazd. ingatlanok értékelése vagyonadónál. Mezőgazdasági ingatlanok alkotórészeinek értékelése a vagyonadó szempontjából Irta: Dr. Szűts Ervin pénzügyi fogalmazó. A J. V. H. Ö. 28. §. (1) bekezdésének 1. pontja akként rendelkezik, hogy adóköteles vagyonnak tekintendők az ingatlanok, összes alkotó-részeikkel és tartozéjcaikkiafl. s a velük összekötött jogokkal együtt, ha ezeknek pénzben megbecsülhető, értékük van. A vonatkozó Utasítás 2. pontja értelmében a házadó alól állandóan mentes gazdasági épületek a mező- és erdőgazdaság céljára használható ingatlanok csoportjába, míg azok az épületek, amelyek a házadónak tárgyai, külön, mint házbirtokok értékelendők a vagyonadó szempontjából. Azok a H. H. Ö. 2. §. 6. pontjában említett épületek, amelyek valamely bánya, gyár stb. üzemek céljaira szolgálnak, és házadó alól állandóan mentesek, az üzemi tőke keretében vonandók vagyonadó alá. A J. V. H. Ö. 35. §., mely a mezőgazdasági ingatlanok értékeléséről rendelkezik, a hozzáfűzött Utasítás (3) bekezdése értelmében, [ugyancsak elválasztja azokat a vagyontárgyakat, melyek a mezőgazdasági ingatlanok földértékével együttesen értékelendők és ezek alatt az ingatlanok oly alkotórészeit érti, melyek a házadó alól állandóan mentesek (gazdasági épületek, cselédházak stb.). A 28. §. (1) bek., Utasítás (3) bekezdése — a magánjoggal egyezően — állapítja meg az alkotórész fogalmát, mikor akként rendelkezik, hogy az ingatlan alkotórésze az, amit nem lehet az ingatlantól elválasztani anélkül, hogy az ingatlan, vagy az elválasztott rész el ne pusztuljon, lényegében, vagy rendelkezésében ne változzon, vagy az ingatlanban az elválasztott rész értékéhez képest aránytalanul nagy kár ne essék. A magánjog szabályai szerint a fődologra tett rendelkezések az alkotórészre is kiterjednek. Éppen ezért a gazdasági életben az ingatlanok haszonbérbe adásával, bérbeadatnak az ingatlanon levő öszszes épületek is, sőt a haszonbérösszeg nagyságában mindenkor kifejezésre jut az is, hogy az ingatlan puszta föld-e, vagy azon a megfelelő belterjes gazdálkodáshoz szükséges épületek meg vannak-e, vagy sem? Az épületek annyira össze vannak forrva, azok alkotórészi minőségük következtében az ingatlannal, hogy a ^haszonbérleti szerződésekben nem is szokták külön megállapítani azt, hogy mennyi a haszonbér elválasztva a föld ingatlanokra vonatkoztatva és mennyi külön az épületekre. Természetes azonban, hogy az ingatlanok hasznosításának lehetőségére kihatással van, hogy, mennyi épület van az ingatlanon, mert még a gazdálkodáshoz nem értő előtt sem lehet