Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

58 Joggyakorlat teszi a felhasznált egész anyagól váltságkölelezetté, ily esetben tehál a mellék anyag váltságának, mint előváltságnak betudásáról lehetne szó. A betudásról és levonásról az egyes váltságrendeletek különlegesen intézkednek és nincs olyan általános szabály, amely az összes váltságköteles árukra a gazdasági szempontokat állalánosan érvényesítené. A leihívott rendelet 9. §-a, mely ezeknél az áruknál az előváltság levonását szabályozza, nem állít fel olyan jogszabályt, amely ezeknél a vámtarifa! tételszámok szerinti áruk előállításánál felhasznált kaolin és zománc után fizelelt váltság levonására jogalapot adna, nem is tekintve arra, hogy még olt is, ahol ilyen levonásra ez a rendelet jogalapot ad, olyan alakílásokat követel meg, (9. §. 3. bekezdés), amelyeknek a panaszosnem tett eleget. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 13.79//193/. P szám). Faipari váltság. 88.000/1934. P. M. c. §. 47. Saját tűrészüzemében felfűrészelt és saját üzemében felhasznált áru faipari váltságkötcles. INDOKOK: I. A panaszos a kivetett forgalmi adóváltság törlését kéri, mert a saját fűrészüzemében íeliűrészelt árut saját bányaüzemében használta fel, forgalomba nem hozta és a 88.000/1931. P. M. számú rendelet 8. §-nak 1. pontja ériemében a váltság csak azt a iűiészlulajdonost terheli, aki a vámtariia 2 "3. és 206. száma a á iarlozó Kireszeli ia előállításával és forgalomba hozásával kereselszerííen foglalkozik. A bíróság elsősorban a váltságkötelezeltség kérdését bírálta el és e tekintetben a panaszt alaptalannak ta áita. A panascos a felhívott rendelkezést tévesen értelmezi, meri a 8. §. 1. bekezdése nem azt mondja, hogy a vállságkölelezeltségel csak a keresetszeríí fűrészelés állapítja meg, hanem ez csak a keresetszerűen foglalkozó í'űrészma'mok adózását szabályozza. A főszabály a váltságkötelezettséget magához az áru előállításához (vagy behozatalához) íűzi és a fizetési kötelezettséget illetve az adóalapjál' a 6. §. 1. bekezdés 2. pontja, illetve 4. §. 4. bekezdése áliapítja meg, amelyet a m. kir. pénzügvigazgalóság helyesen alkalmazott. II. A bíróság a váltságkötelezeltség megállapítása dacára a rendelkező rész értelmében határozott, mert az eljárt m. kir. pénzügyigazgatóság a váltság adóalapját a 10. §. 7. bekezdése és nem a kereskedelmi érlék tekintetbe vételével á.lapílo'ta meg, ho'otl a 10. §. 7. bekezdése a munkadíjért fűrészelt fává ieldolgozás ese ében szabályozza az alapot és itt az I. alatti szerint nem munkadíjért történő fel.űrészelés esete áll fenn. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 8372/1937. P. szám). Törvénykezési illeték. 7100/1931. P. M. rendelet. 48. Olyan esetben, amikor a Tc. !ÍO.§-a alapján a kir. törvényszék, mint egyes bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményt üg észi indítványra az ügyet a járásbíróság tárgyalta, a meghozott ítélet és az ítélet ellen benyújtott felebbezés járásbírósági eljárásban keletkezett ítéletnek, illetve a járásbírósági eljárásban benyújtott felebbezésnek tekintendő és ígv a határozat uián 15 pengő, és a felebbezés 2000 pengő alapulvételével 5 pengő illeték alá esik. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 7878/1938. P. szám). Törvénykezési illeték. 1930:XXXIV. t. c. 8. §. 49. Ha szegé^yjogos felperes az alperest saját szeméi' ében és örökös, minőségében külön-külön kérte marasztalni és a járásbíróság csak az örökösi minőségben marasztalta az alperest, az alperes csak 50<y0 erejéig tekintendő pervesztesnek és az illeték is csak ezen arány ereiéig terheli. INDOKOK: A szegényjogon perlő L. B. felperes a panaszos elleni perében l'OO