Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

56 Joggyakorlat INDOKOK: Adóköteles kéri, hogy a jövedelemadó alól mentesítse a bíróság tekintettel arra, hogy, a háztartáshoz két gyermek tartozik. A két gyermek után pedig 1(K)—100 pengővel csökkentve az adóalappá tett 3(170 pengőt, a kizárólag szolgálati illetményből származó jövedelem az adómén les jövedelemre megállapított értékhatári nem haladja meg. Felhozza, hogy a gyermek után járó és az adómentes jövedelem összegéi növelő összegek hozzáadásánál nem lehet különbséget tenni abban a tekintetben, hogy a közös háztartásban élő gyermek nagykorú-e, vagy sem. Az 1929: évi XXIII. t. c. 2. §-a a J. V. H. Ö. 5. §-át azzal a rendelkezéssé] egészítette ki, hogy a 4. §. 4 és 5. pontjaiban, valamint az 5. §. 1) bek. 10. b. pontjában megállapított adómentes jövedelem összegéi emelni kell a háztartáshoz tartozó gyermekek számához képest. Közelebbről a felhívott törvény kimondja azt is, hogy az adézó közös háztartásához tartozó gyermekek alatt a közös háztartásban élő, illelőleg önálló keresettel nem bíró törvényes, törvényesített, mostoha vagy örökbefogadott gyermekeket és unokákat kell érteni. A vallomási ívből megállapította a bíróság, hogy adókötelesnek a háztartásához két gyermek tartozik, akik közül az egyik nagykorú. Az a Körülmény azonban, hogy a közös háztartáshoz tartozó gyermek nagykorú közömbös és nem akadálya annak, hogy a felhívott törvényben megállapított és az adómentesség értékhatárát növelő kedvezmény alkalmazást nyerjen. A felhívotl törvény ugyanis csak a közös háztartáshoz való tartozás feltételét kívánja meg. Á J. V. H. Ö. 3. §-a, amely a családfő adóztatása tekintetében a közös háztartáshoz tartozó családtagoknak a csoportját tüzelésen felsorolja a közös háztartáshoz tarlozóknak monkja ki a nagykorú lemenői is. A J. V. H. Ö. 3. §. (5) 1—3. pontja amely abban a tekintetben tartalmaz rendelkezésekel. hogy a közös háztarláshoz tartozó családtag jövedelmét mikor nem lehet a háztartás fejének a jövedelemhez számítani, az önálló keresettel nem bíró nagykorú családtagot nem veszi ki a családfő adóztatásánál növelőleg figyelembe vevő családtagok csoportjából. Ebből következik, hogv a nagykorú családtag, mennyiben önálló keresettek nem rendelkezik és a családfővel közös háztartásban él, az adómentesség értékhalárának növelésénél figyelembe kell. hogy vétessék. (M. kir. Közigaazgatási Bíróság 2338/ 1938. P. szám). Társulati adó. T. H. 0. 13. §. 4. pont. 43. Igazgatósági lag cselédbéréhez, füleséhez és világításához való hozzájárulás ajándék jellegével hír és mint ilyen adóköteles. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 752 1938 P. szám). Társulati adó. T. H. 0. 13. §. 44. I. Mérlegszerű nyereségből levonandó megelőző egy évi veszteség alall nem a vállalat mérlegszerű veszteségét, hanem azt a veszteséget kell érteni, amelyei az adóalap kimunkálásánál a T. H. ö. 13—15. §-ának rendelkezése szerint átdolgozott üzleteredmény gyanánt állapítottak meg. II. A ház tatarozási költsége mint üzleti kiadás nem csak a munkálatok foganaSosításának évében számolható el. INDOKOK: A panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy az előző évről álhozott 94.681 P 59 f. veszteséget az adóalapból nem vonták le. A panasz alaptalan. Az 1932. évi 60.400. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. ^-a szerint a T. H. Ö. 13. §-ának 1. pontja alapján a mérlegszerű nyerereségből levonandó megelőző egy évi veszteség alatt nem a vállalat