Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

Joggyakorlat 55 Házadó. H. H. ö. 19. §. (1). vényes határidőben bcúlloü késedelem vétlenségeinek igazolása i setén is a késedelem idejére a házadót meg kell fizetni. INDOKOK: 40. A házadómentesség iránti kérelem beadására megállapított íürPanaszosok azt sérelmezték, hogy az ideiglenes házadómen lesség azzal a megszorítással adatott meg, hogy, a házadói az ideiglenes mentességnek elkésetten történt kérelmezése folytán 1937. május 1-től 1938. január l-ig meg kell fizetnie. A kérelem késedelmes beadásának igazolásául azt hozza fel, hogy a padlás feljárót az új épületrészbe kellett áthelyezni, s feleségének orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegsége folytán, ezt a munkát nem tudta elvégeztetni, e használati engedély iránti kérelmei pedig csak ezen munka elvégzése után akhatta be. A h. h. Ö. 19. (1) bekezdése szerint ha az adózó az adómentesség engedélyezéséi a használatba vételtől számított 30 nap eltelte után kéri és mulasztásának vétlenségét igazolja, az adómentesség engedélyezhető, azonban a használatba vételtől a kérvény beadását követő napiári évnegyed első napjáig terjedő időre a bázadót meg kell fizetni. Eszerint tehát a késedelem vétlenségének igazolása is csak az adómentesség megadását eredményezheti, az előbb említett időre azonban a házadol meg kell fizetni akkor is, ha a késedelem elfogadható módon igazolva van. Ha tehál elfogadható lenne is panaszosoknak a késedelem igazolására lett fenti előadása, e fent említett időre járó adó megfizetésének kötelezettségét ez nem szünteti meg. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 7159/1938. P szám). Házadó, H. H. Ö. 2. §. (1) bek. b. pont. 41. A gazdaságok vitelével kapcsolatos irodai teendők ellátására szolgáló és emberi lakás céljaira nem használt gazdasági irodahelyiségeket megilleti az állandó házadómenlesség. INDOKOK: Panaszosok a pénzügyigazgatóság baiározalát azért tartják sérelmesnek, mert a gazdaságuk vitelévei kapcsolatos irrodai teendők ellátására szolgáló és emberi lakás céljára nem használt gazdasági irodahelyiségeket, nem minősítette állandóan mentesnek a házadó alól. A bíróság a panaszt alaposnak találta. A H. H. Ö. 2. §. (1) bekezdésének 6. pontjában foglalt rendelkezés értelmében állandóan mentesek a házadó alól, többek között, a gazdasági épületek. Az ezen törvényes rendelkezéshez fűzött utasítás (í) bekezdése értelmében gazdasági épületek alatt a gazdaság folytatásához szükséges és emberi lakásul nem használható, illetőleg a földbirtok alkotórészéül szolgáló azokat az épületeket kell tekinteni, amelyeket ezen rendeltetésüknek megfelelően használnak. A felterjesztett tárgyalási iralok szerint a panaszosok épületében lévő 4 irodahelyiség az egész gazdasági igazgatásra szolgát s emberi lakás céljára nern alkalmas. Minthogy ilyen lényállás mellell a kérdéses épületrész a panaszosok gazdasági céljára szolgáló gazdasági épületnek tekintendő, azért ezen épületrészt, az előbb említett törvényes rendelkezés értelmében, az állandó házadómentesség megilleti. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 11.197/1939. P. szám). Jövedelemadó. J V. H. 0. 5. §. 1929.XXIII. tc. 2. §. 42. Nagykorú családtag, amennyiben önálló keresettel nem rendelkezik és a családfővel közös háztartásban él, az adómentesség értékhatárának növelésénél figyelembe veendő.