Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

54 ság módosílolla, az ingatlan törvényszérű legkisebb értékének az alkalmazására kihalással nincs. Ugyanis az 1931:XVIIÍ. t. c. í. §-ának rendelkezése szerint a törvényszerű legkisebb érték a házadó alá eső ingatlanoknál az illetékkötelezettség keletkezésének évére kivetett házadó alapjául szolgált nyers bérjövedelemnek vagy haszonériéknek a nyolcszoros. .A H. 11. Ö. 8. §-ában foglalt rendelkezés szerint pedig a bérbeadott épületeknél e házadó alapja az adóévet megelőző utolsó évnegyedben (házbérnegyedben) járó nyers házbér jövedelemnek egy teljes évre átszámított vagyis négy negyedre eső összege. A jogerősen kivételt házadó alapjában előfordult évközre változás csak a kivetés helyesbítését vonja maga után, de nem jelent új kivetést. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 9735/1938. P. szám). Vagyonátruházási illeték. 1920 : XXXIV. t. c. 110. §. 38. Ha a bírói árverésen az ingatlan vevője az árverési jegyzőkönyv aláírásakor kijelenti, hogy az ingatlanokat más megbízásából vélte meg és ezt a kijelentését az árverésen szintén jelen volt megbízó sajátkezű aláírásával is megerősítette, a megbízottnak nem kell külön közjegyzői-okirattal igazolni a megbízatását. INDOKOK: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a panaszosnak azt az előadását, hogy az árverési jegyzőkönyvben nem csak kijelentette, hogy az ingatlanokat N. Gy-né megbízásából vélte meg, hanem ezt a kijelentését az árverésen szintén jelen volt N. Gy-né sajátkezű aláírásával is megerősítette, a felcsatolt eredeti árverési jegyzőkönyv is igazolja. A panaszos megbízatásának külön közjegyzői okirattal való igazolására szükség annál kevésbé lehet, mert ezt maga az eredeti bírói árverési jegyzőkönyv is igazolja. Ilyen körülmények között a panaszos terhére kiszabott és panaszolt 365 P 20 f illeték törlését annál inkább is el kellett rendelni, mert a N. Gy-né által aláírt jegyzőkönyvi nyilatkozat az 1920. évi XXXIV t. c. 110. §-ának (1) bekezdésében foglalt vélelmet kizárja és mert a kiszabási irat igazolása szerint ugyanazon tétel 2. alatt az árverési vételi illeték N. Gy-né terhére is külön kiszabatoll anélkül, hogy a panaszos N. Gy-né részére az árverési jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozaton kívül egyéb okiratot is kiállított volna, ugyanazon egy kijelentés pedig két rendbeli árverési vételi illetéknek külön-külön való kiszabására jogalapot nem nyújthat. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 7638/1938. P. szám). Társulati adó. T. H. 0. 13. §. 39. Szövetkezeti tagoknak a beszállított nyersanyag arányában kifizetett »törköly pólár«, mint üzleti kiadás a mérlegszerű nyereséghez hozzá nem számítható. INDOKOK: A panaszos azt kifogásolja, hogy a szövetkezeli tagoknak a beszállított nyersanyag arányában kifizetett törkölypótárt megadóztatták, holott azt a nyersanyagért fizetette ki, tehát nyereségrészesedésnek nem minősíthető. A panasz alapos. A panaszos szövetkezetnél foganatosított könyvvizsgálatról felvett jegyzőkönyv szerint a »törköly-pótár« a beszállított törkölymennyiség arányában lett a tagoknak kifizetve. Az e címen folyósított összegek tehát az üzletrészek után felszámított és a T. H. Ö. 13.' §-ának 12. pontja szerint adóköteles kamatoknak nem minősíthetők, mert nem az üzletrészek után lettek kifizetve. A tagok által beszállított nyersanyag pótára pedig üzleti kiadás, amely a 13. §. alapján a mérlegszerű nyereséghez nem számítható hozzá. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 700/1938. P. szám).