Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

Joggyakorlat 53 a.|á. A panaszos által beadott előkészítő irat alán tehát esak a jelzálog törlése iránti érdekeltség értéke alapján jár illeték. A m. kir. közigazgatási bíróságnak a 151 száma jogegységi megállapodásában, kifejezésre jutó állandó gyakorlata szerint a zálogjog törlésére alkalmas okirat kiállítására irányuló perben — illetékezés szempontjából is — a per lágyának az értéke a követelés összege, ha pedig a zálogtárgy ériéke kisebb, akkor ez az érték. Jelen esetben a zálogtárgy ériéke, a 240.500 P, kisebb s azért az előkészítő irat illetéke emez összeg után jár. Ennek az összegnek alapul vételével az 192(5. évi 163.600 P. M. számú rendelet 45. §. 1, 3. pontja és a 46. §-a szerint az előkészítő iraton lerovandó lett volna 240 P 20 f. Lerovatott 305 P 40 !', tehát (55 l> 20 f-rel több. következéskép nem csak ez a többlet jár vissza panaszosnak, hanem a hiány erejéig kiszabolt illeték is törlendő volt. M. kir. Közigazgatási Bíróság 5895/1936. P. szám). 1920 : XXIV. I. c. 3. §. 36. Ha az állani a szállító fél, akkor az 1920. évi XXÍV. t. e. 3. §-ának az állammal slb. kikötött áruszállítási szerződésekre vonatkozó különleges rendelkezésért alkalmazni nem lehel. INDOKOK: Az állammal slb. kötött áruszállítási szerződések illetékét az ileléki díjjegyzék 9. tétele és a későbbi jogszabályok szabályozzák. Ezeknek a rendelkezéseknek a szövegezésébői kétségtelenül megállapítható, hogy az ott lefektetett és a rendestől eltérő illetékügyi jogszabályok csak azokra az esetekre vonatkoznak, — amelyekben az állam stb. a megrendelő tel. A panaszolt esetben azonban az állam volt a szállító tét és a panaszos volt a megrendelő. Ebből pedig az következik, hogy a jogügylet után járó illetékek nem az illetéki díjjegyzék !). tételében és az ez1 kővető törvényes rendelkezésekben tartalmazott különleges - hanem a rendes jogszabályok alapján követelhetők. A jogügyleti illeték tehát az általános szabályok értelmében nem az egyes számlák után, hanem a szerződés alapján lett volna kiszabandó és a számlák után esak a számlailleték lett volna követelhető. Minthogy azonban ezt a panaszos nem kifogásolja, s minthogy az illeték a szállítások terjedelmének ismeretlensége miatt egyébként is csak évenkénti kiszabás útján utólag lett volna eszközölhető, s az eredmény ugyanaz lett volna, ez az illeték teljes terjedelmében fenntartandó lesz. Az általános szabályok alkalmazása kövi tkeztében egyébként a kiállítóit okiratoknak megfelelő illeték jár. .Miután pedig csak számlák állíttattak ki. s az a körülmény, hogy azokban az összeg felvétele esetleg bizonyíttatott, nyugtailleték követelésére jogalapot nem nyújt — a nyugtailleték a kiállított számlák után nem követelhető. A további eljárás folyamán a pénzügyigazgatóság tételenként számítsa ki a nyugtailletéket, s az ennek megfelelő összegei az 1927. évi 600. P. M. számú rendelet 92. $-a rendelkezésének a figyelembe vételével térítse vissza. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 1839,1937. P. szám). Vagyonátruházási illeték. 1920 : XXXIV. t. c. 27. §. 37. Az a körülmény, hogy az illetékkötelezettség keletkezésének évére kivetett ház-adó összegét a bérjövedelemben az illeték kötelezellség keletkezési éve folyamán beállott változás folytán a pénzügyi halóság módosította, az ingatlan törvényszerű legkisebb értékének megállapítására kihatással nincs. INDOKOK: Az e körülmény, hogy az illetékkötelezettség keletkezésének évére kivetett házadó összegéi a bérházjövedelemben az illetékkötelezettség keletkezési éve Folyamán beállott változásai folytán a pénzügyi haló-