Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A képviselőház módosításai a társulati adó javaslaton

52 Joggyakorlat gadó aláírla. Az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 63. §-a 1. bekezdése pedig a váltóilleték lerovásának módját akként szabályozza, hogy ha az illetéket váltóürlapra ragasztott bélyegjeggyel róják le, a felragasztott bélyeget valamelyik adóhivatalnál (Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóság bélyegjeiző osztályánál) vagy az azzal megbízott postahivataloknál felül kell bélyegeztetni. Ebből a jogszabályból és abból, hogy a 12.128/1925. m. kir. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 2. §-a akként rendelkezik, hogy a m. kir. postahivatalok a belföldön kiállított váltók felülbélyegzéséi esak akkor teljesíthetik, ha a bemutatott váltóürlap semmiféle aláírással ellátva nincsen, okszerűen következik, hogy a váltóilletéket utólagosan, vagyis szabálytalanul leróttnak nem lehet minősíteni pusztán azon az alapon, mert a váltón levő bélyegjegy postai felülbélyegzése a váltón feltüntetett keletnél későbbi időpontban történt. Ezt ugyanis lényként csak akkor lehetne megállapítani, ha adott cselben kétségtelen bizonyíték volna arra, hogy a m. kir. postahivatal a felülbélyegzésnél szabálytalanul járt el, amire azonban ezútlal semmiféle adat nincsen. Minthogy pedig sem az illetékszabályok 28. §-a, sem más illetékjogi jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezési sem, amely szerint az olyan váltót, amelyen a kelet fel van tüntetve, a kelet napján aláírtnak kellene tekinteni, ennekfolylán a panaszosoktól illetékei jogosan nem lehet követelni. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 1014/1939. P. szám). Törvénykezési illeték. 1914 . XLIli. t. c. 1. §. 35. Ha egy keresetben a felperes összegszerüleg külön meghatározott követelést támaszt több alperessel szemben, akkor az egyik alperes által kizárólag az ellene érvényesített követelésre vonatkozólag benyújtott előkészítő irat illetékének alapja nem az összperérték, hanem az összértékből érdekeltségére eső rész csupán. INDOKOK: Ö. M. A.-né és társai a p-i kir Törvényszéknél B. K. 1. rendű alepres ellen ingatlan tulajdonjog tőrlésére alkalmas okiral kiadása (jerérték 210.500 P) és a panaszos állal képviselt T. Hitelintézet és Takarékpénztár II. rendű alperes ellen 305.00;) P zálogjog törlésére alkalmas okirat kiadása iránt keresetet indított. Ebben a perben a panaszos a II. rendű alperes képviseletében 1929. évi május 24-én 2 példányban 2 íves ós 2 felzetes előkészítő iratot nyújtott be, amelyen 305 P 40 f illetéket rótt le. Az előkészítő iratot a két érték együttes összege után 545.5000 P perérték alapulvételével megleletezték és Tk. 96/6/1935. t. a. 239 P 90 f hiány erejéig 239 P 90 f illetéket szí btak ki. Az előkészítő iratot panaszos csupán az ellene érvényesített követelés tekintetében adta be. Nem egyesített perben merült "fel az illeték, hanem a Pp. 77. §-ában megadott lehetőség alapján egy perben két fél együtt vonatott perbe, külön megjelölt követelés erejéig. A m. kir. közigazgatási bíróságnak a 285. számú jogegységi megállapodásában kifejezésre jutó állandó gyakorlata szerint az egyesített perekben felvett tárgyalási jegyzőkönyv illetéke is a felpereseket csak a követelésük arányában terheli. Ennek figyelembe vételével is az egy perbe vont több alperes szereplése esetében az egész pernek az értéke az alperesekkel szemben érvényesített követelések együttes összege uggyan, de ebből mindegyik alperesnek az érdekeltsége csak az ellene támasztott követelésre terjed ki, akkor,, ha őket a felperes vagy a felperesek külön-külön összegben kéri vagy kérik marasztalni. Ebből folyólag az egyes alpereseknek külön a saját érdekeltségük tekintetében benyújtott beadványaik csak az ő külön érdekeltségük ériéke alapján esnek illeték