Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A köztartozásért foganatositott végrehajtás jogi rendje. A végrehajtási panasz és igénylés viszonya. A 338-as számú jogegységi megállapodás

38 Dr. Bíró Balázs: A 338. sz. jogegységi megállapodás. gatási ügyekben is megfelelően alkalmazni kell. Változási szinte észrevétlenül, csak az 1920. évi XXIII. t. c. 100. §-a hozott be és zárta ki, a hálrálékos, illetve helyette fizetésre kötelezeti személy lakásán lefoglalt ingóságok zár alóli feloldására irányuló igénykeresetet. Az igényper kizárási körét még bővítette, az igénylés elintézésébe a pénzügyigazgatóságot is bevonta az 1923. évi VII. t. c. 48. §-a. Most az 1924. évi IV.. illetve 1927. évi V. törvénycikkekben adott felhatalmazás alapján kibocsátott 1925. évi, illetve 1927. évi G00. számú K. K. H. Ö. 59. §-a körvonalazza az igényper kizárásának és a megengedettségének köréi. Az 59. §. 1. bekezdése szerint a hátrálékosnál, illetőleg a helyette fizetésre kötelezett személynél vagy annak a lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása iráni igénykereselnek nincs helye. Egyébként csak a imásutt és kivételesen az ügvvédnél ós kisiparosnál, ha foglalkozásukat lakásukban folytatják, a lakásukon is, — foganatosított végrehajtás ellen csak a foglalkozás folytán a hálrálékosiu'il levő idegen tulajdon ingóságokért lehet igénykeresetei indítani. A köztartozás végrehajtásánál a kincstári érdek fokozottabb védelme érthető és indokolt. Minden egyébtől eltekintve már csak azérl is, mert a mesterséges képviselettel szervezett nehézkes állami kolosszus, nehezen követheti az élelmes, fürgébb adós gyors mozdulatai 1. De nem érthető és nem indokolt, ha ez a rendelkezés az élet igazságos érdekeit sérti. A majdnem észre sem vett jogváltoztatás horderejére és ilyen lehetőségére csak lassan eszmélt rá a közvélemény. E rendelkezés folytán: a tönkrement szülőt, lestvért, rokont vagy barátot magához vevő gyermek, testvér, rokon vagy barát ki van téve annak, — hangzik a bírálat —, hogy egyszer csak megjelenik az adóvégrehajtó, ingóit lefoglalja köztartozásokért és jótéteményéért vagyona vagy vagyona egyrészének elvesztésével fizet. Ez annyira sérti az emberi jóérzést, hogy jogi megoldást kell találni és nem lehet csak a hatóság esetleges jóindulatának kiszolgáltatni, hogy ilyen esetben segít-e vagy nem. 3 Hozzáfűzhetjük ehhez azt, hogy a gyermek, szülő, rokon tartás magánjogi kötelezettség lehet, és teljesítésének legegyszerűbb módja, a természetbeni ellátás. A tartás nyújtására a magánjog kötelez, a pénzügyijog a köztartozás fizetésére egyébként nem. ha azonban magához veszi a magánjogilag tartásra jogosítottat közvetve a köztartozás fizetési kötelezettsége is elő áll. E szerint a lakás nélküli hátrálékosnak csak jól bebútorozott állandó lakást kell szerezni és röglön sikerrel mehet az adóvégrehajtó. Ugyanennek a kérdésnek nagy jelentősége mutatkozik az albérleti lakásokkal kapcsolatosan is. Ha az albérlő köztartozásaiéri el lehet venni a főbérlő bútorait, mert az albérlő ott lakik, akkor vagy meg kell szüntetni az albérletet, vagy olyan veszélyt hárílunk át a főbérlőre, 3L. szerző: Szociális jogvédelem c. c. Szociálpolitikai előadásoké Bp. 1938. év 138. 1., Szociális jog rendszere c. c. A mai masvar szociálpolitika. Bp. 1939. 283. 1.